Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

a naptár reformja nem tekinthető felekezeti kérdésnek, hanem itt a világi hatóság véleménye a döntő.

2

) A Gergely-féle naptárra vonatkozó kir. rendeletet megkapta Bornemisza G. szepesi prépost ugyanis még 1583. október hó folyamán. E rendelettel együtt Nagyszombatban kinyomatott, negyedévre szóló naptártöredéket is kapott a prépost, amelynek bevezetése kiemeli, hogy e naptárreformot XIII. Gergely pápa foganatosította és az egyes nafCbkhoz azonfelül a szentírásból megfelelő szent igék olvasását követeli.

3

) Bornemisza G. szepesi prépost Jászóról minden megegyezés és utasítás nélkül áttette a kir. rendeletet a naptártöredékekkel a szepesi káptalanhoz, amely azt november hó 1-én már foganatosítani is akarta. Obsopaeus (Koch) Cyriák a fraternitás volt esperesének és a szepesi ev. hitvallás egyik szerkesztőjének ellentállása váratlanul érte őket.

4

) A prépostnak Szepeshelyen november hó 29-én való megjelenése sem vitte a naptárreformot a Szepességen dűlőre, mivel ő maga sem helyeselte, hogy a káptalan az egyházak pártfogóinak kellő értesítése nélkül azonnal rendeletileg óhajtotta az új naptárt bevezetni, helytelenítette azonban azt, hogy Obsopaeus (Koch) Cyriák Rueber J. véleményét kérte ki a a naptárreformra nézve. A káptalan erre maga is visszatért a légi naptárhoz.

5

) A szepesi ev. egyházközségek a naptárreformtól annak kath. jellege miatt idegenkedtek. Az ev. egyház tagadta már ekkor a pápa primátusát és nem volt hajlandó tőle rendeleteket elfogadni, másfelől meg veszedelmesnek vélték a fraternitásbeli papok azt, hogy a kath. egyház írja elő a naptártöredékben felvett és kijelölt szent igéket az ev. egyháznak is. A naptárkérdést nem politikai, hanem egyházi és pedig felekezeti kérdésnek minősítették, mivel a naptárreform a pápa tekintélyét nagyban emelte.

6

) 2

) Matr. Moll. 600. 1. 3

) Post díerum consignandum, vclut Epilogi loco adscriptum erat, quae lectiones, quibus diebus observandae essent. (u. o. 599. 1.) 4

) u. o. 600. 1. 5

) u. o. 604. 1. 6

) ... quae adjectio una cum titulo, in quo Papa Sanctissima Dominus noster, per initiales litteras S. D. N. apellatur, a multis ita accepta est, ut existímarent negotium hoc non mere Políticum esse, sed Ecclesias quoque imisceri, eosque spectare, ut authoritate Papae sensím aucta, doctrinae etiam apud simplíciores audítores insidia struantur. (u. o. 599. 1.)