Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

szei között a vallásosságot ápolja, fegyelmet teremt és az egyház erkölcsi tekintélyét növeli s mintegy jutalom gyanánt több kiváltsággal ruházta fel a fraternítást. Már 1302-ben 40 napi búcsút engedélyezett néki Miklós, pápai követ, melyhez még tiz napi búcsút nyert az oltári szentség körülhordozásakor.

22

) Utóbb 1463-ban 100 napi búcsút kapott a fraternitás Dénes bíboros érsektől, ki azt is megengedte, hogy szükség esetén fel nem szentelt oltáron is misézhessenek a papok,

22

a) ami abban az időben nagy kiváltság volt. Végre 1502-ben Péter bibornok ujabb 100 napi búcsút engedélyezett a szövetkezetnek.

22

b) Amint látjuk, a fraternítás tekintélyben, erőben folyton gyarapodván, minden szepesi gyülekezetre nézve nagy előnnyel járt, ha kötelékébe tartozhatott. Arra a kérdésre azonban, hogy melyik volt az a huszonnégy (XXIV.) gyülekezet, melyből} a fraternítás állt, nem tudunk határozott választ adni. Az 1278-ikí oklevél talán a leghitelesebb, de ez csak huszonhárom helységről tesz említést. E helységek névszerint: 1. Szepesváralja, 2. Ágostháza (Velbach), 3. Odorin, 4. Igló, 5. Pálmafalu, 6. Illésfalu, 7. Vilkócz, 8, Csütörtökhely, 9. Káposztafalu, 10. Svábócz, 11. Poprád, 12. Felka, 13. Szepesszombat, 14. Malompatak, 15". Nagylomnic, 16. Zsákócz, 17. Ménhárd, 18. Hunfalu, 19. Béla, 20, Leibicz, 21. Durand, 22. Rüszkinócz és 23. Lőcse,

22

c) Az 1298-iki oklevél, mely a fraternitás megújított szervezetéről szól, megemlíti, hogy a csütörtökhelyi gyűlésen Kurimján község papja is jelen volt

;

23

) amiért Hradszky is helyesen megjegyzi

24

) hogy Kurimján lehetett a fraternitás huszonnegyedik gyülekezeted A későbbi források már most meglehetősen eltérnek az 1278, és 1298-iki oklevelek adataitól. Előfordul az is, hogy a szövetkezet 24-nél kevesebb gyülekezetből is áll és természetesen a gyülekezetek is változnak. Egészen 1520-ig nem tudjuk pontosan összeállítani a változásokat, de innét egészen 1673-ig a szövetkezet fennállásáig módunkban van a fraternitás mint a XIILszepesi városi ev. egyházmegye gyülekezeteit felsorolni az espe• i - • . ,. ' ÍJ 22

) Wagner: Anal. Scep. II. 190. 1. 22

a) u. o. 22

b) u. o. 22

c) Schmauk i. h. 23

) Wagner i. m. I. 263. 1. 24

} i. m. 47. 1.