Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
ís. A responsoríákat sok ev. egyházban ís a XIV. században még latinul énekelték, sőt adatunk van arra, hogy Thököly Zsigmond savniki várkápolnájának felavatásakor még 1669-ben is az oltári liturgia teljesen latin nyelven folyt le. 103 ) Régi szertartásokkal való szakítás. A latin oltári liturgiánál valamivel korábban hagyták abba a Szepességen a misézést, de a XVI. században még sürün találkozunk az ev. egyházközségekben miséző papokkal. 104 ) A régi szertartásokkal való szakítás sem volt oly könnyű feladat, mivel a nép konzervatív természeténél fogva ragaszkodott régi szokásaihoz. így tudjuk pld., hogy 1593-ban Lőcsén még szokásban volt úrvacsoraosztás alkalmával az ostya felemelése (elevatio), im ) a fülgyónást ís csak lassan váltotta fel a közgyónás. 106 ) A szent olajat is ismételten vették igénybe az ev. lelkészek és a fraternitásnak 1586-íki november hó 19-ikí Csütörtökhelyen megtartott gyűlésen panaszt tettek János szepesváraljai lelkészhelyettes ellen, mert az utolsó kenetet egyházában újra bevezette volt. Scholtz Prokop, a fraternítás esperese a leghatározottabban ellenezte ezt és megakadályozta a szent olaj használatának a felújítását. 107 ) Az adiaphorák vagyis az egyházi kultuszban megengedhető kath. jellegű alakok és szertartások miatt a nép és a papok között sokszor ellentétek támadtak. Luther maga az adiaphoráknál mérsékelt álláspontot foglalt el és az egyes egyházak szaNach diesem in gemein. Stehe Herr auff vnd hülff uns Vnd errete vns umb deines heyligen Nahmes willen, (u. o. 5—6. 1.) Végül megjegyzem, hogy a késmárki colligatumban az énekeskönyvhöz csatoltatott egy kéziratos „Agenda", mely tartalmazza a keresztelés, házasságkötés stb. alkalmával mondott egyházi imákat és egyéb szertartásokat németül és tótul. 103 ) Klesch D.: Solennitas ínaugurationis templí sive sacelli, quod illustris, spect. et magnificus dominus Domn. Sigismundus Töeköly L. B. de Kesmark haereditarius dominus arcium Kesmark et Schawnik .. . extruxit Bartphae 1670. (A késmárki ev, líceum könyvtárának példányát használt am,} 1M ) Például 1593-ban Lőcsén (Protoc, 1624, index II. 331. a szepeshelyí káptalan levéltárában), vagy 1540-ben Késmárkon. (Egyháztört. Emi, III. 471., 538. 1.) 105 ) Protocollum 1624. ind. II. 331. 1. (Szepeshelyí káptalani levéltár.Jí 106 ) Bogner B. idézett 1556-iki iglói meghívójának 3. pontja, i f 107 ) Matr. Moll. 646—647. 1.
