Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

hódoltak és e fraternitások szervezete épen úgy, mint a XXIV városi papi fraternitásé, a reformáció felvétele után ís meg­maradt lényegében. Nevezett fraternitások, vagyis esperességek közül Szepes­ségen a vezérszerepet a XXIV városi papi fraternítás vitte és épen azért nevezték a többi fraternitást az egykori források „fraternitates minores"-nek. 2 ) Az egyes fraternitások kebelében az egyházközségeket a nagyobb lélekszám és jövedelem szempontjából felosztották nagyobb (maiores), közepes (medii) és kisebb (inferiores) egy­házakra. 3 ) A fraternitások és az egyházközségek ezen osztályozása tisztán a közterhek és felmerült közköltségek arányos kivetése céljából történt. így p. o. a pápai tizedet 1520-ban 531 frt. 13 dénárban állapították meg és ebből esett a XXIV városi fra­ternításra 155.39 frt., a felsőhernádvölgyire 61.31 frt., az alsó­hernádvölgyire 29.26 frt., az alsópoprádvölgyire 48.86 frt., a felscpoprádvölgyire 34.58 frt,, a lublóira 13.06 frt. és a duna­jeczi fraternításra 19.13 frt. 4 ) A prépostnak járó székdijat (cathedraticum), melyet a fra­ternitások célszerűségi. szempontból a reformációnak általánossá válása után sem tagadtak meg a mindenkori szepesi préposttól, a fraternitások és egyházközségek szintén arányosan vetették ki maguk között. 5 ) Meg kell azonban jegyeznem, hogy a szék­díj fizetése alól a lublói és dunajeczi fraternitások egyházköz­ségei sokszor politikai, sokszor közgazdasági okokból kivétet­tek. 0 ) A lublói fraternitásnál megakadályozták nem egyszer a 2 ) u. o. 29. 1. 3 ) Maiores: Lőcse, Váralja, Olaszi, Igló, Leibicz. Medii: Poprád, Felka, Lomnicz, Hunfalva, Izsákfalva, Ménhárd. Inferiores: Ágostháza, (Velbach), Szepesedelény, Pálmafalu, Csütörtökhely, Kurimján, Illésfalva, Káposztafalva, Svabócz, Szepesszombat, Malompatak, Durand, Ruszkí­nócz. (Matr. Moll. 266. és 314. 1.) *) Ez a kivetés is mutatja, hogy milyen arányban adakoztak az egyes egyházközségek. (Matr. Moll. 5—8. 1.) 5 ) A matricula Moll. pontosan számon tartja mindig a székdíj lefizeté­sére vonatkozó adatokat, sőt vannak évek, mikor az esperesek egyebet sem jegyeztek be a matriculába, mint azt, hogy melyik egyházközség mennyivel járult hozzá a székdíj lefizetéséhez. 6 ) Pld. 1541-ben (matr. Moll. 257. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents