Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
I. A reformáció története a Szepességen
1596. in arce Keismarcensi habiti. .. Ad magnifictim dn. Dn. Sebastianüm Theökeöli dominum in Keismarck etc.... Servestae 1598." c. munkában csak a késmárki várban tartott kollokvium igaz képét adja. Megjelenését gátolta az, hogy szerzője nem mutathatta be azt pártfogójának, Thököly Sebestyénnek, kit családi s egyéb körülmények Késmárktól távol tartottak. Az „Argumenta" rövid cáfolatát követi a kollokvium leírása. Ugyancsak 1598-ban felel Grawernek második, német nyelvű támadó iratára „Kurze Widerholung der reinen und gesundten Lehre, wie dieselbige in der Kirchen und Schul der Stadt Keismarck geführet wird. (Zerbst 1598.) Ez inkább védő, mint vitairat, melyben kimutatni törekszik, hogy a három személyű egy Istenről, az Üdvözítő egy és oszthatlan személyében egyesült két különböző természetéről s az úrvacsoráról ő ma és mindig ugyanazt vallja és tanítja, amit a szentírás igazol s amit mínt gyermek a késmárki iskolában tanúit, Hitvallása azonban nem egyezik a Conc. formulával, mely az áldatlan zavart az egyházban előidézte s melyet az eperjesi s kisszebeni zsinatok nyíltan kárhoztattak. A második részben védekezik a kálvinizmus elnevezés ellen, minthogy ő Krisztus testének és vérének jelenlétét az úrvacsorában nem tagadta, másrészt visszautasítja a személyeskedő vádakat s szemére veti Grawernek, hogy újból felidézte a harcot, melyet ő ellenfele halála után teljesen abba akart hagyni. 64 ) Grawer A. nem sokáig maradt adós a válasszal; replikája már 1598-ban Bártfán jelent meg. 65 ) Ebben kétségbevonja Lámnak azt az állítását, hogy az úrvacsorára vonatkozó hitét Melanchton tanaiból merítette s tételről-tételre boncolgatja a Declaratiot. 66 ) Ügy látszik, L. Ambrosius S. ellenfelei felülkerekedtek s nagyobb befolyásuk révén sikerült elhallgattatniuk a késmárki lelkes hitvitázót, Ugyanis az öt sz. kir. város Kisszebenben márc. hó 9—10-én 1597-ben zsinatot tartván, Lám hitvallását, mint nyilván kalviánust, hivatalosan kárhoztatta. 67 ) Ezután M ) E munkák mellett lásd még Ráth Gy. í. m. 38—39. 1. 65 ) Declarationis círcumstantiarum gemini colloquii in arce Keis. habiti,. evulgatae a Seb. Lamio, Pastore Calviniano Keismarcensi, et opposita . , Bartphae 1598. , 6e ) A ,,Declaratio"-n kívül lásd Ráth Gy. i. m. 40. 1. 67 ) Libellus actuum synod. i. kézirat a M. Nemz. Múzeumban