Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

I. A reformáció története a Szepességen

kezeti viszálykodások forrását.

2

) Bornemisza erélyesen kikelt annak terjesztése ellen s nemcsak a papok eljárását kárhoztatta, hanem a jelenlevő Horváth Gergelyt is figyelmeztette arra, hogy új hítelvek terjesztéséért ő, a prépost, nemcsak az egyháziakat, hanem a világiakat is vagyonuk elkobzásával és bebörtönzéssel büntetheti.

3

) Vandalus e fenyegetéstől annyira megijedt, hogy térdenállva kérte Bornemisza bocsánatát s mentségére azt hozta fel, hogy nem gonoszságból, csak lelke együgyüsége (ex simplicitate) folytán vétkezett. A prépost, Hortensius kérésére, megbocsátott neki, de szigorúan megtiltotta az összes fraternitás lelkészeinek, hogy a Liber Concordiaet terjesszék, ő pedig magával vitte annak egy példányát Pozsonyba, hogy azt nevezetes szakférfiakkal megvizsgáltassa.

4

) Alig értesült Kratzer, Rueber J. papja, a történtekről, összehívta a Svábóczon jelenvolt lelkészeket Késmarkra 1552. jan. 29-ére. Hortensius betegsége miatt nem jelent meg, azonban részt vett a gyűlésen Szontagh Pál késmárki bíró s Scholtz Péter rokuszi pap az alsópoprádvölgyi fraternitás esperese is. Szontagh Pál bíró a gyűlésen mértéktelenül magasztalta Kratzer tudományát és tekintélyét, Hortensiust pedig, a Concord. form, ellenzőjét és mindazokat, akik a formulát el nem fogadják, eretnekség, sakramentarísmussal vádolta. Scholtz Prokop lomnici pap Védelmére kelt senioruknak, mondván, hogy ő a fraternitás előtt már tisztázta magát a kálvinizmus vádja alól, de heves felszólalását nem sok figyelemben részesítették. Kratzer és hívei türelmetlensége felingerelte ellenük a fraternítás többi lelkészeit. Hortensius Iglón gyűlést hívott egybe febr. 14-én, melyen sok előkelő egyházi férfiú megjelent. Itt Hortensius felpanaszolja, hogy Kratzer súlyosan rágalmazta őt és egyenetlenkedést támasztott a lelkészek között. Kéri a jelenlevőket, hogy mondjanak szakszerű véleményt a Liber Concordíae felől. Píattner 2

) Pomum Esidis Theologii objectum esse, ac viam sternere Servetanísmo, contra regulám D. Augustini. (Matr. Moll. 585, 1.) *) Tunc severiter allocutus est Nobilem Gregorium Horváth, ostendens illi mandata Imperatoria, quod non solum ín Pastores hanc authoritatem habeat, ad et in Nobiles et eorum bona, ubí peregrina dogmata incoeperint spargere, ea confiscandí, sed et in Carceres, usque ad emendationem mittendí. (u. o. i. h.) *) u. o. i. h.