Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 12. A Széchenyi-korszak

— 52 — nyelvnek ezt az előrehaladását rossz szemmel nézték : féltették tőle, habár ok nélkül, saját nyelvüket. Ezeket nemzetünk bécsi ellenségei is izgatták. így azután 1848 és 49-ben hazánk nem magyar lakosainak kisebb része a haza szent ügyének ellenségeivel tartott. A magyar nyelvért az országgyűlésen kívül is sok történt. Megalapították a Magyar Tudományos Akadémiát a nyelv művelésére. A költők a Kisfaludy-Társaságot alkották meg. Pesten Nemzeti színház alakult. Felléptek nagy költőink : Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály és műveikkel tanították, gyönyörködteték, lelkesítették a nemzetet. A jobbágyok felszabadítása. Legnagyobb nemzeti költőink a nép kebeléből származtak és a népdalokhoz hasonlító gyönyörű költeményeket is írtak, melyeket a legegyszerűbb emberek is megértettek. Szigligeti Ede és mások népszínműveket írtak a falusi emberek életéből: szerepeltették a falusi bírót, a csikóst, a kovácslegényt, a lenézett cigányt. Mindenki láthatta, hogy ezek között is vannak nemesen gondolkodó és mélyen érző emberek. így az egész nemzet szeretetre, tiszteletre buzdult a nép iránt. Ez erősítette azt a törekvést, hogy a jobbágynép elnyomott helyzetén könnyítsenek, és a nemesek jogaikat önkényt megosszák a parasztokkal. Fokról-fokra mindig jobbá tették a nép helyzetét. Először megengedték, hogy a robotmunkát és a kilencedet, amit fizettek földesuraiknak, évenként, pénzen megváltsák. Utóbb tőkével örökre megválthatták terheiket. Végre 1848-ban felszabadították a jobbágyokat. Váltságuk díját az egész ország fizette. A nagy átalakulás vezetői. Annál szebb volt a jobbágyok felszabadítása, mert a földesurak nem kény-