Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 8. A török háborúk és a vallásháborúk

— 30 — Ignác spanyol ember alapította. A szabadságnak és hitsorsosainak elnyomását nem tudta tovább nézni Bocskai István, biharmegyei gazdag református földesúr. Fegyvert fogott. Erdély és a Részek megválasztották fejedelemnek. Hozzácsatlakoztak a hajdúk. Ezek olyan emberek voltak, akiket a törökök otthonukból elűztek s ezért portyázónak, zsoldos katonának álltak. Bocskai rövid, dicsőséges háborúban leverte Rudolf seregét és a királyt rákényszerítette, hogy vele megkösse a bécsi békét (1606). Ez biztosította a hazának az alkotmányt, a protestánsoknak a szabadságot. Maga az uralkodó család se helyeselte a lelkileg beteg Rudolfnak dolgait, lemondásra kényszerítette tehát. Öccsét, Mátyás főherceget, választották meg az 1608-iki pozsonyi országgyűlésen királynak. Ugyanekkor törvénybe foglalták a bécsi békét, és az ország szabadsága védelmére hasznos törvényeket hoztak. Bocskai ekkor már nem élt: 1606-ban, nagy munkája dicsőséges befejezése után meghalt. Nemzete őszintén gyászolta. Legjobban megsiratták hűséges katonái, a hajdúk. Ezeket a jobbadán református vallású hü embereit Bocskai nemesekké tette, letelepítette s jószágokkal ajándékozta meg Debreczen környékén. 4 harmincéves háború. 1618-tól 1648-ig világháború volt. Ez a háború Csehországban kezdődött, ahol a katholikusok elnyomták a protestánsokat. Belekeveredtek lassan-lassan majdnem egész Európa országai. Szerencsénk volt, hogy hazánk, nemzetünk érdekeit ennek a világháborúnak veszedelmei között megvédelmezte két derék erdélyi fejedelem : Bethlen Gábor és I. Rákóczi György, Bethlen Gábor. Ami Csehországban történt, azt minálunk is meg akarták tenni. A bécsi béke ellenére,