Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 8. A török háborúk és a vallásháborúk

— 27 — könyveket, vitázó iratokat. A világi irodalom is megindult. Tudósok, költők léptek fel. Tinódi Sebestyén és Balassa Bálint énekeikkel ébren tartották a nemzeti érzést. A kevésszámú katholikusok is versenyre keltek a protestánsokkal, nekik is voltak iskoláik, íróik. Ebből a nemes versenyből a nemzeté volt a haszon. A háromfelé szakadt magyar nemzetet a Verbőczy törvénykönyve mellett épen a nemzeti műveltség és irodalom tartotta meg egy nemzetnek. 8. A török háborúk és a vallásháborúk. Várháborúk. A török ellen a végvárakat elszántan védelmezték a magyarok, s a török, ha előre tudott is haladni hódításaiban, minden lépést nagy áldozatokkal fizetett meg. Nevezetes várvédelmi harcok voltak 1552-ben. Ekkor a török nagy áldozatokkal elfoglalta Temesvárt, Drégelyt. Temesvárt Losonci István védelmezte, míg csak idegen zsoldosai miatt fel nem kellett adnia, tisztes elvonulás kikötése mellett, a várat. Kivonuló seregét kirabolták a törökök : erre Losonci fegyvert fogott s katonáival utolsó emberig harcolt. Drégely kis várát Szondi György védte. Mikor már a vár csak romhalmaz volt, akkor kint a bástyatorony alján harcolt, míg embereivel együtt el nem esett. Két énekes apródját azonban előbb átküldte Ali vezérhez, hogy ezeket megmentse a haláltól. Eger várát Dobó István védelmezte mintegy 2000 elszánt vitézével. A törökök annyira összelövöldözték a várat, hogy Dobó szavai szerint, „inkább nyílt mező volt már, mint erősség". De az őrség oly elszántan harcolt, a lakosság, férfiak, nők segítségével, hogy végre a törökök, elcsüggedve, elvonultak a vár alól.