Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

II. A mohácsi veszedelem után következő korszak története - 7. Az ország bárom felé szakadása

— 26 — helytartók kormányzására bízták. Az is elválasztotta őket a nemzettől, hogy katholikusok maradtak, míg alattvalóik kilenctized része protestáns lett. Ok ezt nem szerették, erőszakkal akarták alattvalóikat a maguk vallására téríteni. Ez még inkább fokozta az elégedetlenséget. A reformáció elterjedése. Hazánkban már a mohácsi veszedelem előtt is voltak hívei a reformációnak. Hiába hoztak ellenük törvényeket, számuk mindig szaporodott. Mohács után a zűrzavaros időkben nein igen hajtották végre az ellenük hozott törvényeket. Akadtak előkelő urak, akik pártolták a reformációt, így Török Bálint, Nádasdy Tamás. Voltak buzgó hittérítők : az Alföldön Dévai Biró Mátyás, a Felföldön Stockei Lénárd, Erdélyben Honterus János és mások. Csakhamar a nemzet kevés kivétellel Luther, illetőleg Kálvin híve lett. Protestánsnak nevezték őket, mert protestáltak, tiltakoztak vallásuk elnyomása ellen. Luther hívei evangélikusnak nevezték magukat, mert hitük alapja a Szentírás, az Evangélium. Kálvin hívei a reformátusok, mert reformálták, vagyis visszaállították a keresztyén vallást régi tisztaságában. Erdélyben az egyistenhívők, vagyis unitáriusok felekezete is elterjedt. Legkiválóbb hitterjesztőjük Dávid Ferenc volt. A reformáció nagy áldás volt a nemzetre. Ennek papjai az édes nemzeti nyelven hirdették Isten igéjét. Vigasztalták a nemzetet nehéz sorsában, bátorították a török és német ellen való kemény harcaiban. A protestánsok minden gyülekezetben iskolát alapítottak, és így a nemzeti műveltség hatalmasan emelkedett. A bibliát Ivároli Gáspár és mások magyarra fordították, írtak imádságokat, énekeket, prédikációs