Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

I. A mohácsi vészt megelőző korszak áttekintése - 6. A Jagelló-kor

szokásos eljárást. Milyen nagy áldás volt a nemzetre, liogy a háromfelé szakadás korában, a mohácsi veszedelem után volt közös törvénye. Jó részben ez tartotta meg a három országban lakó magyarságot egy nemzetnek. Mohács. II. Ulászló után II. Lajos: a gyenge király után gyermek király következett. Az ország ereje nagyon Azonban az a 29,000 vitéz, aki Mohácsnál harcolt, olyan halálra való elszántsággal rohant a sokkal nagyobb török seregre, hogy maga Szolimán is bámulta őket. Ekkor is igaz volt az, hogy „sokszor tévedett a magyar, de gyáva nem volt soha". A mohácsi csatavesztést „ veszedelem "-nek nevezik, mert a király eleste folytán pártviszályok következtek s az ország háromfelé bomlott. De azért nem csökkent. A főurak, Báthori István nádor vezetése alatt, és a nemesek, vagyis Szapolyai János pártja, egymással viszálykodtak. A jobbágyok 1514-iki leveretésiik óta haragudtak az urakra és nem voltak hajlandók fegyvert fogni a török ellen. Ilyen módon a viszálykodó, elgyengült magyarság Mohácsnál nem tudta legyőzni a török világhatalmat, melynek szultánja, Szolimán, az akkori idők legnagyobb hadvezére volt.