Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

I. A mohácsi vészt megelőző korszak áttekintése - 4. Az Anjou-kor

— 15 — tudta, hogy magyar királysága adja neki a legnagyobb erőt. Zsigmond idejében már erősen folytak a török háborúk. Két szerencsétlen csatája is volt a törökkel: uralkodása elején Nikápolynál, vége felé Galambócnál. De Magyarországot ekkor még nem tudták elfoglalni a törökök. Zsigmond idejében fontos dolog volt, hogy Csehországban egyházilag szervezkedtek Husz János hívei. Husz János reformátor volt, előkészítette az utat Luther fellépéséhez. Husz vértanú lett igazságaiért : 1415-ben a konstanzi egyházi gyűlés, vagyis zsinat alkalmával megégették. Zsigmond alatt a városok követeit meghívták az országgyűlésre. Papság, főnemesség, nemesség, városok: ez a négy rend alkotta ezután az országgyűlést. Albert. Zsigmond után a veje, Albert, következett. Ez volt az első Habsburg a magyar trónon. 0 cseh király és osztrák herceg is volt. így az ő idejében már Habsburg uralom alatt együtt voltak azok az országok, melyek a mai Osztrák-magyar monarchia jó részét alkotják. Albert alatt kitűnt már, hogy a főúri bandériumok tökéletlen védelmi eszközök a török állandó sereg ellen. Ulászló és V. László. Albert után trónviszályok következtek : egyik párt V. Lászlót, Albertnek halála után született fiát, a másik a lengyel I. Ulászlót választotta meg királynak. Ezek között a pártviszályok között a török elfoglalhatta volna az országot, ha az isteni gondviselés nem adta volna megmentőül Hunyadi Jánost.