Szigethy Lajos: Magyar történet az ág. hitv. evang. elemi iskolák VI. osztálya számára. Budapest 1916.

I. A mohácsi vészt megelőző korszak áttekintése - 3. Az Arpád-királyok kora

— 11 — ben. De több magyar ifjú tanult Párisban is, az akkori idők legelső főiskolájában. Halála után fiai, Imre és Endre, között ismét viszálykodások voltak. Ezek során Imre király lázadó öccsét, Endrét, egyedül átmenvén táborába, elfogta. Oly nagy volt a királyi név varázsa, hogy senki se merte kezét felemelni felkent királya ellen. Mikor bátyja halála után II. Endre lett a király, elment a szentföldre keresztes magyar sereg élén. Ennek a hadjáratnak nem volt nagyobb eredménye, de II. Endre óta a magyar királyok a jeruzsálemi király címét is viselik. Az aranybulla. II. Endre korának legfontosabb alkotása volt az aranybulla. Ez 31 pontból álló törvény volt. Szabályozta a királynak és a nemességnek jogait. Védte a nemeseket. Biztosította adómentességüket. Joguk volt a király előtt panaszra megjelenniük. Hivatalt csak ők viselhettek. De nagy jogaik fejében katonáskodtak : az országban a maguk költségén, külföldön a király zsoldján. Törvényszegő király ellen még a fegyveres ellenállásra is joga volt a nemességnek. Ezóta nem tehette a király azt, amit akart, hanem korlátozta őt a törvény, az alkotmány. Magyarországot tehát ezóta alkotmányos királyságnak nevezhetjük. II. Endre gyenge akaratú ember volt. Alatta az előkelő urak valóságos kis királyok voltak ; még a királlyal is dacolhattak. A tatárjárás. IV. Béla erélyesen rendre szorította a nagyurakat. De emiatt egyenetlenség támadt az országban. Fokozta a bajt a kunok és magyarok közt való viszálykodás is. így azután a király nem + 1t" visszaverni a betörő hatalmas mongolokat, akiké ' .