Podmaniczky Pál: A keresztyén istentisztelet lényege valláspsychologiai és dogmatikai alapon kifejtve. Pozsony [1916.]
3 Megkell állapítanunk természetesen a feladatunkat meghatározó két disciplinának egymáshoz való viszonyát is. A két disciplina egymáshoz való viszonyát tárgyuk határozza meg. A valláspsychologia, mint a psychologia egyik fejezete 1, a theologiának egy olyan propaedeutikus segédtudománya, mint pl. a bibliai nyelvészet, a mely tulajdonképen a sémi, illetve a görög philolcgiának egy ága. A mint a bibliai nyelvészet az irásmegértés és Írásmagyarázat alapját veti meg, úgy a valláspsychologia egyrészt a rendszeres, másrészt a gyakorlati theologiának előkészítője. Hogy jó szolgálatokat tehet az exegetikai és történeti theologiának is, természetes, de ezek mellett mégsem szerepelhet mint önálló bevezető disciplina. A rendszeres theologiával s ezen belül a dogmatikával nyilvánvaló a valláspsychologia szoros kapcsolata. A dogmatika a bennünket összekapcsoló istenbizonyosságokat tárja elénk s a valláspsychologia ezeknek a bizonyosságoknak mint psychikai tényeknek megértésére segít reá. A valláspsychologia első sorban psychocentrikus s csak másod sorban theocentrikus ; a dogmatika első sorban theocentrikus s csak másod sorban anthropocentrikus. Ott a psyche, itt az Isten megismerése a czél. A két disciplina nem olvadhat egymásba. Sem a psychologia nem nélkülözheti a valláspsychologiát, sem a theologia a dogmatikát. Világos ugyanis, hogy az összeolvadásnak szükségszerű következménye lenne a két disciplinának kiszakadása abból a keretből, a melyen belül most hivatást teljesít. Az összeolvadással csak vesztenénk. Az új disciplinán belül nem érvényesülhetne sem a vallásp^ychologiának, sein a dogmatikának az a sajátossága, a mely ma létjogosultságot ad neki. 2 Ezzel igazoltuk feladatunk kettős meghatározottságának jogosultságát. Egyrészt psychikai folyamatok, másrészt Isten kijelentésén alapuló, közösségteremtő bizonyosságok elemzésével fogunk igyekezni megállapítani a keresztyén kultusz lényegét. De melyik keresztyén kultusz légyen vizsgálódásunk alapja? Hiszen a legkülönbözőbb kultuszok lépnek elénk a keresztyénség igényével. E kérdésre csak a történelmi megfigyelés adhat feleletet. Tudjuk, hogy keresztyén az az istenbizonyosság, a mely tartalmát Jézustól nyerte. A kiinduló pont tehát Jézus. Melyik az a kultusz, a melynek hozzá való kapcsolódását látjuk? Ha meg- A valláspsychologiát mint a psychologia egy fejezetét tárgyalja Maier i. m. 499—555. lapjain. 2 A fenti problémáról Faber i. m. tájékoztat 127—164. o. A dogmatikát a valláspsychologiába beolvasztani akaró irány leghatározottabb képviselője Vorbrodt. L. Beiträge z. rel. Psychologie cz. kötetének első értekezését, továbbá Zur theol. Religionspsychologie cz. füzetében a Religionspsychologie u. Glaubenslehre cz. értekezést, végül a Zeitschrift f. Religionspsychologie cz. folyóirat I. 1. számában közölt dolgozatát, a hol kereken kimondja: „Wir tun gut, wenn wir Name und Sache der Dogmatik besser heute als morgen abschaffen," s utal saját psychobiologiájára. Más szempontból foglalkozik ugyanezzel a problémával Drews: Dogmatik oder praktische Psychologie. Zeitschrift f. Theologie u. Kirche 1898. 134. o. 1*