Podmaniczky Pál: A keresztyén istentisztelet lényege valláspsychologiai és dogmatikai alapon kifejtve. Pozsony [1916.]

28 Az igehirdetés mindenek előtt az üdvtörténet egyes tényeit állítja újra meg újra a gyülekezet elé. Karácsonykor Jézus születését: a praeexistens Fiú emberré lett, hogy a bűnösök megváltója legyen

1. Nagypénteken Jézus kereszthalálát: ő a bűntelen elszenvedi a bűnösök helyett a bűn büntetését, hogy azok megállhassanak az ítélet napján és teljes váltságuk legyen

2. Húsvétkor Jézus feltámadását: ezzel bizonyult Úrnak, Krisztusnak, a ki teremt, megvált, megítél mindeneket s a kinek feltámadása mindenek újjászületése

3. Mennybemenetel ünnepén: Jézus visszatért oda, a honnan jött s az Atya jobbjára ült, mint királyunk és főpapunk, a kinek mennybemenetele útat nyitott nekünk is a mennybe

4. Pünkösd ünnepén a Szent Lélek kitöltetését: eljött s jelen van a Jézus, a Krisztus megismerésére és megtapasztalására vezető, az igében munkálkodó, újjászülő és az új életet tápláló Lélek

5. Az ezekről az üdvtörténeti tényekről szóló bizonyságtételt részint kíséri, részint követi a Krisztusban lett, ezeken a tényeken alapuló kegyelemnek kifejtése. A kegyelem mindenek előtt megigazít. Mivel a Krisztus az Atya akaratából magára vette bűneinket, benne megigazíttatunk. Megigazíttatásunk tehát Isten ténye. Mi csak megragadjuk hit által, a melyet azonban szintén Isten munkál bennünk

0. S mivel a kegyelem megigazít, meg is vált bűntől, haláltól, ördögtől s minden nyomorúságtól, mert diadalra segít az ideigvaló fölött s mentté tesz az örökkévalótól

7. A kegyelem továbbá új életet sarjaszt bennünk: újjászül. Isten atyánkká lesz, mi gyermekeivé

8. A kegyelem végül megszentel. Isten mind jobban átformálja gondolkodásunkat, akaratunkat a maga gondolatai, akarata szerint, hogy az ő gondolata szerint gondolkozzunk s akarata szerint akarjunk

9. S ez a bennünket megigazító, megváltó, újjászülő, megszentelő kegyelem annyira szabad ténye Istennek, annyira független tőlünk, hogy még minekelőtte lettünk volna, már eleve kiválasztott a Krisztusban az üdvösségre

1

0. S az igével kapcsolatban ugyanazt a kegyelmet hirdetik a maga teljességében a Krisztus akaratát eszközlő cselekmények, a szentségek is. A keresztségnek az egész emberi életet átfogó tényében az eredendő bűnnel megterhelt ember a Krisztus kegyelmét egyenest a maga 1 Hofacker: Predigten. 56

.-0. 2 Hofacker: i. m. 321.-0. és Harless: Die Sonntagsweihe. VII. 163.-0. s Harless: i. m. I. 193.-0. IV. 115.-0.; Kähler: Wiedergeboren durch die Auferstehung Jesu Christi. 84.-0. 4 Hofacker: i.m. 415

.-0. „Ein Herr — ein Glaube!" Rostocker akademische Predigten. 73

.-0. Walther beszéde. s Hofacker i. m. 437.-0., 448.-0.; Harless i. m. V. 213.-0. VII. 195.-0.; Brastberger: Ev. Zeugnisse der Wahrheit (reutlingeni kiadás). 488.-0. 8 Hofacker i. m. 117-, 693.-0. 7 Hofacker i. m. 558-, 331-, 149.-0.; Harless IV. 179-, I. 209-, VII. 259-; Rocholl: Predigten. 15

.-0. 8 Brastberger i. m. 508-; Löhe: Epistelpostille. I. 43-, II. 39

.-0. 9 A kegyelem megszentelő munkájával különösen az epistolai perikopák foglalkoznak. Löhe i. m. II. 93-, I. 85-, 95-, 106-, 116.-0. 1

0 Seriver: Seelenschatz. I. 776.-0.