Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.

II. Fejezet

- 52 — kezdete, akkor az örök; és a földre való jövetele előtt a mennyben lakozott. Az Úr praeexistenciája is tehát az apostolnak a megdicsőült Úrtól nyert benyomásából indult ki, ebből vont ő következtetést arra. Szóval az apostol megtérése és annál, valamint később a Krisztusról szerzett tapasztalatai az egyik forrás, melyből Krisztusképe eredetét vette és később is táplálkozott. De láttuk, hogy — ha tán nem is látta, de azért ismeri Pál az ember-Jézust is és tudjuk, hogy ennek 2. Cor. 5i6 sem mond ellent. (L. fent 24. í.). Masznyik szerint is „jól ismeri Jézus viselt dolgait", melyeket aztán a szerző fel is sorol (i. m. 169. k. 1.), és Feine tagadja, hogy az apostol lelkében a földi Jézusnak csak halvány képe élt volna (J. Chr. u. P. 45. 1.). Weizsäcker is kétségtelennek tartja, hogy az apostol a Jézusról való hagyományt és az Úr mondásait ismerte (i. m. 118. 1). Az apostol maga sokszor hivatkozik arra, hogy bizonyos hagyományokat (1. Cor. 112.) vagy tanításokat (Rom. I617.) közölt gyülekezeteivel. Többször hivatkozik az Ür saját szavaira (1. Cor. 9i4. Rom. 14i4 stb.), melyek nagy tekintélyben álltak előtte (1. Cor. 9i4. 7u. 12. Gal 62.). Azért igazat kell adnunk Masznyiknak, hogy az apostol igen jól ismeri Jézus tanait is (i. m. 170. 1., hol a 16. jegyzet erre nézve sok adatot közöl). Azután a legerősebb vallási és erkölcsi befolyások az apostolra épen a földi Jézustól indultak ki. Tgy a szeretet görög szava, a/any, az apostol alkotása. E szóval fejezte ki ő és János apostol legbensőbb keresztyén vallásos tapasztalatát. Ezen szeretet ki van töltve az ő szivébe is (Rom. 5s ) és fogva tartja (2. Cor. 5

H.), tőle semmiféle hatalom el nem választja (Rom. 835.). És vájjon az 1. Cor. 13-ban leírt szeretet a 4—7. versben nem a Krisztus szeretetének leírása-e? Hiszen az 1 — 3. vers egész sereg célzást tartalmaz Jézus egyes szavaira. Vagy 1. Cor. 813. Rom. I413-22. mi egyéb, mint Jézusnak Mt. I80 ban megőrizett szavának az életben való érvényesítése ? (L bővebben Feine J. Chr. u. P. 75—80. 1.). Ezen szeretet megnyilvánul a felebarát szolgálatában és Krisztusnak ezen szolgáló szeretete, a Siaxovía nagy befolyás sal volt Pálra (Feine i. m. 80—83 1.). Azután ott van a szenvedés és a türelem, melyet Pál Krisztus nyomában járva a keresztyén életideálba felvett (i. m. 83—88. 1.). Ezek pedig Jézus földi élete képének mindmegannyi vonásai. Az Úr földi életének ezen vonásairól s általában az Úr földi életéről az apostol tán még megtérése előtt a keresztyé-