Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.
I. Fejezet
- 40 — Ha a praeexistens létből a történeti létbe való átmenetet közelebbről tekintjük, azt találjuk, hogy Jánosnál a logos nem alázkodik meg, nem üresiti ki magát, hanem még csak igazán nyilvánvalóvá (ïcpavsQwdri I. Bs-s), érzékelhetővé lesz (lu.) »Nincs itt szó xtvamç-ról, mint Pálnál" (Masznyik Évk. 108. 1. L.-Raffay i. m. 152. 1 ). Ami végül ezen átmenetei módját illeti, János evangéliomáról sem állíthatjuk 6«, ^2^ k. s más helyek alapján, hogy Jézust József fiának (Holtzmann i. m 417 kk. 1. V. ö. Weiss i. m. 610. 1. 14. jzet.) és I45. k. 7b2. 19ia. alapján, hogy Názáretet szülő városának tartja (Ugyanaz i. m. 424 kk. 1.). Ellenkezőleg valószínű, hogy 113 már közönséges szövege szerint is célzást tartalmaz Jézusnak oiâs lx rhX-rjuuroç ouqxoç ovâè fx SsX^iuroç àvâçôç való, származására. Ha meg pláne Zahnnal, Blass és Resch után azt a szöveget fogadjuk el hitelesnek, mely oí elhagyásával orx-kal kezdődik és lytwifirfiav helyett fysvvtj3i]-ve\ végződik, akkor János evangélioma itt egyenesen Jézus parthenogenesisét tanítja (L. Zahn Das Ev. d. Joh. 72 kk. különösen 76. 1. és v. ö. 700-703, 1. ezen olvasási mód indokolását.). És akkor János evangelioma ezen a ponton tulmenne Pál apostol hallgatásán. Foglaljuk össze röviden eddigi fejtegetéseink eredményét. Amint a párhuzam a páli és a jánosi theologia központi eszméje között mutatja, a kettőnek sok közös vonása van. A dolog lényegét tekintve, a két apostol chr istologiája megegyezik egymással. Ezen tényállás hangsúlyozását nem szabad elmulasztanunk. De másrészt, ha a részletekre és az árnyalatokra tekintünk, bizony eltérések is észlelhetők a két apostol fejtegetései közt. És ezt a külömbséget a két theologia közt sem szabad kicsinyelnünk. Összehasonlító fejtegetéseink ezen eredménye uj kérdéseket támaszt. Nevezetesen felmerül az a kérdés, mikép érthető a páli és jánosi theologia központi eszméinek ezen egyezése mellett azoknak különbsége, a két theologiának milyen eredetére utal ezen tényállás és a fejlődés egymásutánjában nézve, mily fejlési fokokat képvisel az egyik, meg a másik is. Látjuk tehát, hogy fejtegetéseink eddigi eredménye azt a további feladatot rója ránk, hogy egy következő fejezetben a páli és a jánosi christologia eredetét kutassuk és azután megfelelni igyekezzünk arra a kérdésre, mily fokokat képviselnek azok a fejlődés folyamatában. Így aztán sikerül tán a két theologiának lényegében való megegyezése mellett egymástól való sajátságos eltéréseit is megértenünk.