Daxer György: A páli és jánosi theologia központi eszméjének összehasonlítása. Békéscsaba 1909.
I. Fejezet
22 dicsősége (17 a 2.). Művei Isten művei (14 0 0-)» csodái imádságának meghallgatása folytán létesülnek (1141). SőtBeyschlag 11 s** és Oio-re való hivatkozással még azt is tagadja, hogy az evangéliom szerint Jézus mindenható és mindentudó volna (i. m. 410 1.). Szóval a Fiú egyrészt teljesen egyenlő az Atyával, másrészt azonban alá is van neki rendelve. (Holtzmann i. m. 435 1.). Az Atya és a Fiú egységének alapja az, hogy Jézus egyedül látta az Istent (3U, 32, 640 720, 828, 55, IOJS.) és aki őt ismeri, az ismeri az Istent (810, 12ID, 147-9 ). Ezen metaphysikai indokálás azon • ban csak párja annak a másiknak, az erkölcsinek, mely az Atya és a Fiú egységét megint arra vezeti vissza, hogy a Fiú állandóan azt teszi, ami az Atyának tetszik (829) és az ő beszédjét megtartja (855). Isten akaratának teljesítése mindennapi eledele (4a4.) és mert az Atya parancsát megtartja (1249 ), megmarad az ő szeretetében (15io.) és megmutathatja a világnak, hogy mi az Isten iránti szeretet (14si.). De azután megint Istennek a Fiúhoz való ezen szeretete (335, Ö2o.) mint olyan szerepel, amely már a világ alapítása előtt megvolt (1724) és így átmegy az Atya és a Fiu egyenlőségének erkölcsi indokolása a metaphysikaiba. (V. ö. Pfleiderer Urchristentum 754. 1.) Jézus istenfiusága tehát megint megvan Jánosnál és Pálnál is. És pedig a mi meggyőződésünk szerint mind a két theologiában theokratikus, de metaphysikai értelemben is veendő. Csakhogy ezen elnevezés Pálnál inkább a felmagasztalt, de a történeti Krisztusra is vonatkozik, míg János eddig inkább a történeti Jézusról használja. Pál apostolnál a kifejezés a fiúság viszonyának képéből indul ki ; Rom. 832 szerint Krisztus Isten ïôioç vióg-a ; itt ellenben az atya viszonyából, aki 5»s szerint Jézusnak igazi, egyedüli értelemben vett atyja (nartoa ïôwv eXsyev xov dsóv) és az űr Jézus és az emberek között tán mégis nagyobb. Jézus Isten fia egyetlen értelemben. Közös aztán mind a két apostol theologiájában Jézusnak az Atyával való egyenlősége mellett a Fiúnak alárendeltsége is. Csakhogy Jánosnál ezt is enyhíti az a körülmény, hogy a földi Jézusról állítja azt, amit Pál a felmagasztaltról mond. János evangéliumának a Jézus istenfiuságáról való ezen felfogásával szorosan összefügg ama jellemző sajátsága, hogy Jézust nemcsak Isten fiának, hanem noroyst'íjg-nek, azaz Isten egyszülött fiának is nevezi.(3io, is. I. 4g.) Ezen szóval az ev. nemcsak a „kedves" fogalmát fejezi ki, mint az a synoptikusoknál is előfordul. (Mk. 12s.), sem nem csak annyit, mint Pál apos-
