Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 13. §. A szentségek

Továbbá vallást teszek, hogy az én Uram Isten nekem irgalmas leszen és én ajánlom lelkemet, testemmel egyetemben atyának, fiúnak és szent léleknek nevében. És a te szent markodban ajánlom uram isten én lelkemet, mert megváltottál engemet bizonyságnak Istene. Ez a szöveg nagyon sokat árul el. Az eredetinek nyelve nehezen olvasható, szavaiban nagyon sok a régi magyarságtól elütő. Úgy látszik valami felvidéki tót szerzetes tolla alól került ki, mert a szavakban ugyanaz a dialektus érezhető, a mi a felvidéki tótok magyar beszédét még ma is jellemzi. Hogy a kódex a gyöngyösi egyházé volt, az is e mellett bizonyít. Tartalma pedig azt mutatja, hogy beteg emberek gyóntatásánál használtatott. Szép, erőteljes, komoly keresztyén életfelfogás ömlik el rajta. A középkor termékeiben hozzá hasonlót egyéb szertartási szövegekben is alig találhatunk. A kódex több kéz műve, a keresztyén életfelfogás tekintetében a többi már mind távolabb áll tőle. „Oratio pulcra" (penitenczia kérés). Én jó lelki atyám, én bűneim igen sokak volnának, kiket elmémnek rövidségének miatta, mind meg nem mondhatok, de miképpen tudván vagyon Istennél, én bűnössé vallom magamat, azért várom atyaságodnak oldozatját és Istennek irgalmasságát, kiből énnekem méltó legyen hagynod idvességes penitencziát. 5. A papszentelés. Elejétől végig latin szertartás, szigorú meghagyás szerint. Magyar elemet nem is kereshetünk benne. 6. A házasság. Nemcsak a házasság, hanem még az eljegyzés is az egyház előtt köttetett. Mivel pedig a felek néhanapján összetévesztették a kettőt, a zsinatok szigorúan distingválnak a kettő között, Az eljegyzés a templom kapujában történik, a házasság megáldása pedig az oltár előtt. Advent első vasárnapjától vízkeresztig és a nagyhétben tilos volt a házasság kötése. Már ekkor háromszori hirdetés előzte meg és a házasságkötés akadályait vérrokonság, elválás stb. jelenteni kellett. Az 1493-iki esztergomi zsinat azt is meg-