Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 13. §. A szentségek

non esse servatam invénerit, ilïtim iuxta formain Ecclesiae baptizet"

. À piebania-templomok mellett a keresztség végrehajtására mindenütt keresztkútak állíttattak. Előírás szerint lehetőleg kőből, de meg volt engedve érczből is. A kisebbeket egészen bemerítették, a felnőtteket meghintették. Később a gyermekek bemerítése is megtiltatott. A szertartás lefolyása különben akkor is ugyanaz volt, mint most, Az ide vonatkozómagyar zsinatok kánonai is megtartatnak. Egy azonban eltörültetett, az 1105-iki esztergomi zsinat XLIII. pontja: „Nullás, de baptismo et sepultura pretium exigat". 2. A bérmálás. A mint a latin szertartásban előiratött. végezték latin nyelven. Magyar elem nem is akadt benne más,, legfeljebb az adhortáczió. Nagyon érdekes, hogy az ifjaknak tanítását már a szabolcsi zsinat szigorúan " elrendelte. Erről jegyzi még Péterfi, hogy lia ezt komolyan végrehajtják, akkor később alig adták volna magukat oly sokan Luther és Kálvin tanításai mellé. 3. Az oltári szentség. A Kálmán király idejében tartott nemzeti zsinat IV. fejezetében erről is gondoskodott „De communione Cleri et populi" czím alatt: „ut omnis populus in Pascha, et Pentecoste, et Natali Domini poenitentiam agat., et communicet, Cleri vero in omnibus majoribus festis communicent." A Thewrewk-kódex 157—163. lapján van egy oltári szentség vétele előtti hosszú magyar imádság, apáczák számára. 4. A gyónás. Ez már ebben az időben is az egyház hatalmi érdekeit szolgálta : „NuIlus alieno Sacerdoti confiteatur sua peccata". Mindenki saját községének papjához volt utalva,, a ki, lia igaz pap volt, ezt erőteljes pásztori gondviselésének eszközéül tekintette, ha ellenben csak a maga érdeke, vagy az egyház hatalma vezette, ily megszorítás mellett, nagyon sokat árthatott. A Vitkovics-kódex 24—45. oldalain ad szerzetesek részére tanítást a gyónásról. és kommunikálásról. A Gyöngyösi kódex pedig 41—64. oldalain mintát ád a gyónáshoz készülőnek, a mely szerint bűneit bevallhatja. Az első a szerzetesek magánhasználatára, a második pedig a laikusok részére készíttetett. Ez utóbbi kollektaszerű imádságokkal kezdődik, a.