Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)
II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 41. §. A házasságkötés
házasság körüli mulasztásait először 12—14 forint büntetéssel, azután hivataluktól való megfosztással sújtják. A Reczés-féle sopronmegyei kánonok e tekintetben is a herczegszőlősi artikulusok nyomán járnak. Eltérés vagy pótlás mindössze is csak ennyi akad bennük : a házassági dologhoz minden tanító ordine szóljon, barátságért, kedvért, ajándékért senki hamisat ne pronuncziáljon, mint annakelőtte történtenek a minisztériumok gyalázatjára az előljáró tanítóktul. A menynyegzőszörzést pedig meg nem engedjék az asszony-népeknek, miért, hogy az asszony-népeknek hosszú a hajók s rövid az elméjek. A házasságkötés, mint a római egyház szentsége, teljesen hozzáforrott az egyházhoz. Származott pedig onnan, hogy már a pogány népek bizonyos vallási czeremóniák között tartották ezt, a mit a keresztyénség erkölcsi okokból magáévá tett. A görögök Junó templomában kötötték a házasságot ; a rómaiak bár polgári szerződésül tekintették azt, mégis a pontifex maximus által szentelték meg, sőt még a törököknél is az Imán tart könyörgést a házasok felett. 1 A keresztyén egyházban már korán meghonosult. Antiochiai Ignácz illendőnek tartja, hogy ez a püspök hozzájárulásával tartassék meg. Szigorúbban ítélt e tekintetben Tertullian, kimondván azt, hogy a mely házasság nem a vallás nevében s az egyház helybenhagyásával köttetik, nem tartja szabadosnak s egyenlő előtte a paráznasággal. Törvényes kellék azonban csak a VIII. században lett az esketés. A templomi hirdetést pedig a lateráni zsinat mondotta ki 1215-ben. Erkölcsi okokból a reformátorok is megtartották. A mi a házasságkötés liturgiái oldalát illeti, azt reformátoraink a külföldi példák után rendezték be és honosították meg. Hontérnek a szászok részére, Heltainak a magyarok számára kiadott agendája egészen a németországi szokásokat követi, a melyek megint a római egyház szertartásának megtisztításából eredtek. A zürichi egyház agendájának hatása a házasság1 Tóth Mihály: Egyházszert. 88. old.
