Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 39. §. A keresztség

K. : Kivánjátok-e, hogy e gyermecske a szent keresztségnek általa megszabaduljon az ő vele született veszedelemből és újonnan születtessék és a mennyei örökségbe beiktattassék '? F. : Kivánjuk. K. : Fogattok-é azt a gyermeknek képébe, hogy az Istennek akaratjából és segítségéből ellene áll az ördögnek, minden ő cselekedetinek és igyekezetinek ? F. : Fogadjuk. K. : Fogattok-é azt, hogy az Istennek segítségével ellene áll e világnak és annak minden kevélységinek ? F. : Fogadjuk. K. : Fogattok-é azt is, hogy az Istennek segítségivei ellene áll az ő testének minden gonosz kívánságainak és indulatainak ? F. : Fogadjuk. K. : A mi Urunk Jézus Krisztus e szentségnek szerzője ezt mondja: valaki hiszen és megkeresztelkedik üdvözül, kérdlek az okért hiszsz-é Istenbe stb. Itt négy kérdésben végigmegy az egész apostoli hitformán, az Istenre, Krisztusra. Szent Lélekre és az Egyházra tartozó kérdések szerint, s aztán folytatja : K. : N. Akarsz-e megkeresztelkedni ? F.: Akarok. Ennek utána a miniszter keresztelvén a gyermeket ezt mondja : IST. Keresztellek tégedet Atyának és Fiúnak és Szent Léleknek nevébe. Továbbá így imádkozék a miniszter : Az örök mindenható Úr Isten, a mi Urunk Krisztus Jézusnak szent atyja, ki tégedet víznek és Szent Léleknek általa újonnan szült és minden bűnödet megbocsátotta, megerősítsen tégedet az ő kegyelmességének ajándékinak általa, hogy mind testedbe, s mind lelkedbe felnevelkedjél és az új és szentséges életbe öregbedjél, hogy te általad és mi általunk és mind a keresztyéneknek általa az ő szent neve mindenütt és mindenkoron szenteltessék és az ő országa terjedjen és öregbedjék a mi Urunk Krisztus Jézusnak általa. Ámen.