Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 35. §. Katekhizmusok

esti beszédénél : „Ha sokallod által olvasni, felét ottan hadd más prédikáczióra. De lia reggel által olvasod, másszor is megolvasni, sőt szüntelen róla gondolhatni nagy épületedre lesz. A katekhizmust se hagyják a tanítók és a cselédesek!" Ez a jegyzet is arra mutat, hogy a század vége felé már a fősúly a délutáni istentiszteleteken a kátén feküdt. De erre vall még a katekhizmusoknak nagy száma is. Majdnem minden nevesebb reformátor bocsátott ki egyet a maga gyülekezetének használatára. Bizonyos, hogy még több van ismeretlenül, de azért az előkerültek is csinos számra rúgnak. 35. §. Katekhizmusok. 1. Gálszécsi István : A keresztyéni Tudományról való rövid Könyvecske. Krakkó, 1538. Ismeretlen. 2. Székely István: Keresztyénségnek fundamentumáról való tanúság. Krakkó, 1538. Ismeretlen. II. k. 1544. III. k. 1546. Ismeretlen. 3. Keltái Gáspár: Catechismus Minor, Azaz a keresztyéni tudomanak rövideden való summája. Kolozsvár, 1550. Erd. Múz. 4. Batizi András : Keresztyeni tudomanrul való könyveczke. Krakkó 1550. H. k. 15^5. M.-vásárhelyi Teleki-kvtár. 5. Heltai Gáspár : Catechismus, mellybe a mennyei tudomannac. Sommáia, a derec szent írásból es sok keresztyén Tanitóknac Írásokból rövideden egybe szerzetettöt és befoglaltattot. Kolozsvár, 1553. II. k. 1593. Lőcse ev. gymn. 6. Melius Péter: Catechismus. Az Egész keresztyeni tudomannac fondamentoma és • sommaja. Debreezen, 1562. M.-vásárhelyi Teleki-kvtár. 7. Basilius István: Egynehani kerdesec a keresztieni hitről. Gyulafehérvár, 1568. M. N. M. 8. Szikszai Hellopoeus Bálint : Az egri keresztien ania zent eghaznak es azzal egiétemben az többinek is tanusagara irattatot rövid Catechismus Debreezen, 1574. II. k. 1587. M. N. M.