Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

Bevezetés - 3. §. A magyar liturgia történetének felosztása

időszakokban történt. így majd mindegyik elem más-más felosztást követelne. Ennélfogva a kizárólagos tartalmi szempont felosztásunknál nem érvényesülhet. Nyelv tekintetében, mivel csak egy nyelvről van szó, nyelvészeti, nyelvtörténeti szempontokat kellene alkalmazni, a melyek egy liturgia történeténél a tartalom és berendezés mellett nagyon kevéssé jöhetnek figyelembe. Már sokkal inkább elkülönítenek egyes szakokat azok az országos törvények, a melyek a vallás gyakorlatát illetőleg hozattak. Úgyszintén az egyházak kánonai is, a melyek az istentiszteletek berendezése tekintetében igen sok megállapodást és intézkedést tartalmaznak. De mivel az országos törvény végrehajtását, a magyar történet tanúsága szerint, éppen a vallási dolgokban nagyon sokszor elmulasztották, a törvényes intézkedéseket félremagyarázták és elcsavarták : tényleges és valóságos fordulópontokat ezek sem nyújtanak. A kánonok pedig mivel az országnak rendesen csak egyik, vagy másik részén hozattak és léptettek életbe, ez okból mindenütt csak a helyi kérdéseket tisztázták és azok csak az aláíró lelkészekre nézve bírtak rendszerint a törvény hatályával. De ha külön-külön az egyes szempontok egyike sem adhat alapot a helyes felosztásra, együttvéve mégis adnak olyan fordulópontokat, a melyek határozottan korszakot jeleznek a liturgia történetében. Ilyen fordulópont a reformáczió behozatala, a mely formát, tartalmat egyaránt megújít. Ilyen fordulópont a XVII. század eleje, a mikor a szabad vallásgyakorlat törvénybe czikkelyeztetik. (1608.) A protestánsok kettéválása a liturgiában is megtörténik. Szenczi Molnár Albert, Gelei Katona István az istentisztelet berendezésében valósággal reformálnak. Ez a magyar liturgia történetének leggazdagabb korszaka. Ilyen fordulópont a kuruczháborúk leverése után az erdélyi fejedelem támogatásának elvesztése. III. Károly és Mária Terézia lassan zsibbasztó uralkodásának megkezdése. Az idegenből szakadt raczionaliznms hideggé teszi az istentiszteletet. A liturgia hanyatlását valóságos társadalmi elernyedés is éri. Ez a magyar liturgia történetének legszegényesebb korszaka. A XVIII. század végével ismét új irány kezdődik.