Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 28. §. A prédikáczió

lépik, addig semmit ne szóljon, avagy mig az Abc-t el nem mondja. És mikor haragja enged, dolgához úgy kezdjen." 1 Hevesebb temperamentuinú szónokaink, mint pl. Melius, nagyon sokat foglalkoznak a római egyház visszaéléseivel, azok támadásával és kigúnyolásával. Az unitáriusokkal szemben való védekezés is többször található a század egyházi beszédeiben. 5. Nevezetesebi prédikátoraink. A reformáczió fegyvere az igehirdetés levén, ezt mindjárt megindulásakor nagy erélylyel folytatták: Dévai Biró Mátyás, Sylvester János, Gyulai István, Ozorai, Yizaknai, Omláczi. Kálmáncsehi Sánta Márton. Peregi Lőrincz,FodorBálint, Szegedi Lajos, Szegedi Gergely, Czeglédi György, Szegedi Kis István, Skaricza Máté, Túri Pál. Dávid Ferencz, Kárádi Pál.

2 Könyveket is hagytak hátra : Huszár Gál debreczeni, óvári, majd pápai lelkész, a ki előszavában panaszkodik, hogy a török kívülről, az Antikrisztus pedig belülről szaggatja a nemzet testét. Melius vagy Juhász Péter, de Horki, debreczeni lelkész és superintendens. Az egész XYI. század magyar reformátorai között a leghatalmasabb egyéniség. Tanult, bátor ember volt. Csatázó lélek, a ki mohó kedvteléssel ragadott meg minden alkalmat, a hol Rómán, pápáján, vagy bálványozó miséjén csak egyet is üthetett. Beszédei alapos írásmagyarázatok, de néha, mint a prédára talált sas, merész biztonsággal csap le a világos értelmet elcsavaró hamis tanítókra és csak úgy áradnak belőle a foszlányokra tépő kegyetlen vágások : mint mikor a lég királya a karmai közé szorított áldozatnak tollát gyors igyekezettel tépi és ereszti a szélnek. Heltai Gáspár kolozsvári lelkész. Tudós, munkás ember, a ki férfikorában tanulta meg nyelvünket és buzgó fáradozással a magyar reformáczió liturgiájának első mestere volt, Károli Péter váradi lelkész tudós fejtegetéseivel emelkedik ki a kor szónokai közül. Beszédének majdnem minden egyes része egy fölvetett kérdésre felel. Decsi Gáspár, tolnai lelkész, az erkölcsi tanítások kedvelője, a melye1 Bornemissza az irgalmasságról szóló beszédében. 2 Farkas József: A magyarorsz. prot. egyli. tört. 19.