Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 28. §. A prédikáczió

hanem csak nagyobb összefüggésben : a prédikáezió — a mely szigorúan csak az igének hirdetésére, jobban mondva, magyazására szoríttatott, — nem is választhatott volna más előadási módot, mint a textusnak apróra szedett részenkénti tárgyalását. Elvétve találhatunk egy-két synthetikus beszédet is. A kor prédikáczióit azonban az analysisnek és synthesisnek egymással való szoros kapcsolata jellemzi. Érdekes itt megvizsgálnunk, hogy mint készült és miképpen alakult ki a prédikácziónak ez a formája ? 3. A prédikáezió alakja és szerkezete. Fentebb az istentisztelet berendezésénél látható volt Bornemisza prédikácziójának váza. Ha az ott közölt formát nem tette is minden prédikátor magáévá, mégis nagyrészben feltalálhatók a többi egyházi beszédíróknál is a kort jellemző rokonvonások. Az egyes Űrnapokra adva volt az úrnapi tárgy. Ki volt jelölve hozzá az úrnapi textus is. Ezekből kellett tehát a szónoknak kiindulni. A kiindulásra jellemző Kulcsár György eljárása, a ki a beszédek elején közölt textus mellett, széljegyzetekben közli a belőle vont tanúságokat. Első dolog tehát a textus elemzése volt. (Analysis.) Belőle az úrnapi tárgy szerint kellett a tanúságokat kivonni és ennek mint főtételnek aláhelyezni. (Synthesis.) Minden tanúságot a szövegnek abból a részéből, a melyből kivonatott, csaknem szavankint kellett magyarázni és fejtegetni. (Analysis.) Minden tanúságot a Szentírás egyéb helyeiből megindokolni. (Synthesis.) Ilyen szigorú és sokszor szőrszálhasogató elemzés mellett aztán könnyen megeshetett az, hogy a mikor Kulcsár a Jézus Jeruzsálembe meneteléről prédikált, még a szamárra ülésből is tanúságot vont le, hogy a mint arra a Jézus feliile, úgy kell minekünk is a mi szamarunkat (magunkat) ő neki alája vetni. A tanúságok kifejtése után még egy összefoglalás és egy rövid intés következett, a melylyel a prédikáezió véget ért. A beszéd egyes részeinek elrendezése többféleképpen változott. A legtöbbnél a zsinati rendelkezéshez híven textus, bevezetés, summa, felosztás, egyes részek tárgyalása, összefoglalás