Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 26. §. A textus

foglalt helyet. Lehetett felolvasással összekötve, a mikor a gyülekezet éneke után a lelkész vagy a bibliából olvasott fel egy részt, vagy valamely értekezést, igen gyakran pedig egyegy hosszabb verset, tanulság okáért pl. Skárosi Horváth Andrásnak „Az átok"-ról és „A fösvénység"-ről írott verseit, a mikor ismét gyülekezeti ének zárta be az órát. Legtöbbnyire azonban a gyermekek és ifjak tanítása történt az Űrnap délutánjain, a mikor a rendes éneklés után, a lelkész a hit ágazatait magyarázta előttük és kérdezgette tőlük a gyülekezet előtt. Tanítás után a gyülekezet a lelkészszel és a gyermekekkel együtt imádkozott az ő előmenetelükért és az Isten országának terjedéseért. így kapcsoltattak egymáshoz a lelkek és a keresztyénség nemesítő erői ekképpen vitettek be a hívek életébe. Az ige pedig gyümölcsözött. 26. §. A textus. A textusra vonatkozó hivatalos intézkedéseket legelőbb az egervölgyi vallástételben és a debreczeni nagyobb czikkek között találunk. A többi rendelkezés, a mi zsinatainkból eredt, rendesen ezeknek a felújítása volt. Az egervölgyi vallástétel e tekintetben kimondja, hogy az úrnapi evangéliumokat, leveleket a pápista felszabdalás szerint nem folytatjuk, s nem magyarázzuk az esztendő körforgása szerint mindig csak ugyanazokat ismételve, hanem előadjuk azokat a tanulatlanok és erőtelenek előtt, midőn lehet. Ekképpen nem válogatjuk az alapokat a gyülekezetekben. hanem János vagy más evangélistáknak egész evangéliumát hirdetjük. Azonban azokat és a körülményeket tekintőleg : vannak Krisztus születésére, szenvedésére, feltámadására s mennybemenetelének idejére való történeteink, magyarázzuk az illetőket az időhöz képest. Mindazáltal eltávolítva a babonát, botrányt, avagy rendetlenséget, a tudomány corpus előadásának módját szabadon megállapítjuk. Ha úgy látja jobbnak az építésre való tekintetből, adja elő az egész egybefüggést a szövegben, ha pedig úgy hozza magával az alkalom, alkal-