Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

II. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió századában 1526–1600 - I. szakasz: A protestáns egyházak szertartásai - 25.§. Az istentisztelet berendezése

Ez volt az antifonás istentisztelet tipusa Magyarországon és mint ilyen, a magyar liturgiának első közönségesen elterjedt alakja. Zsinataink sokat foglalkoztak az istentisztelet külső követelményeivel, de ennek belső rendjét pontosan meg nem állapították. A liturgia egységesítésére törekedtek, de ezt meg nem valósították. Meghatározott liturgiát a főistentiszteletre A zsegnyei evangelikus templom. vonatkozólag az egész XVI. századból csak egyet találtam, Bornemisza Péterét, a ki minden egyes prédikáczió mellett teljes útbaigazítást ad az egész istentisztelet végezésére. Egyebeknél az istentisztelet berendezését illetőleg semmi útmutatást nem kaphattam. Említeni szokták

1 Heltait, Méliut Beythét Károli Pétert és Huszár Gált, mint liturgiaírókat. Heltai és Mélius azonban épen úgy, mint a keresztúri agenda, csak a fő1 Tóth M. és Csiky L. Egyházszertartástan.