Sörös Béla: A magyar liturgia története I. A keresztyénség behozatalától a XVI. sz. végéig (Budapest, 1904)

I. Rész. A magyar liturgia története a reformáczió előtt - 17. §. Miszteriumok

1. Három királyok napját Országunk egy istápját Dicsérjük énekünkkel Vigadozó versekkel, Szép jel és szép csillag, Szép napunk támadt.

2 2. Hol vagy zsidók királya ? ! Mert megjelent csillaga. Betlehemben találják, Szép Jézust körülállják. Szép jel és szép csillag, Szép napunk támadt. 8. Királyok ajándékát Aranyt, temjént és mirhát Vigyünk mi is Urunknak Ártatlan Jézusunknak. Szép jel és szép csillag, Szép napunk támadt. 1 Vízkereszt napján alkonyodás után öt-hat csoport katholikus iskolás gyermek vagy suhancz jár házról-házra, rendszerint hármasával. Az egyik hú kezében egy csillagot visz, melyet szita vagy rostakéregből készítenek, szines papírral vonnak be, ebből van kivágva a csillag, sárga papírral beragasztva, a csillag felett látható az I. H. S. betű a kereszttel tetejében ; belülről gyertya ég s az világítja meg ; az egészet egy keresztben csuklókra járó készülék segélyével az illető tetszése szerint előre hoszszan kinyújthatja s magához visszavonhatja. A három fiú közül egyik a szerecsen, másik a magyar és harmadik az eszkimó király, öltözetük különféle ; a szerecsen király rendszerint fehér lepelbe burkolódzik, fején aranyos papírból készített püspöksüveg van, arcza korommal van befeketítve, s ez szokta leginkább hordani a csillagot. A magyar király huszár ruhát visel, fején arany korona. Az eszkimó király, ki többnyire kisebb a másik két fiúnál, vagy lepedőbe burkolódzik, vagy csak szokott öltönyében jelenik meg, fején azonban mindenkor aranyos papírból csinált sokágú koronát hord. Ha valamely háznál meg akarnak jelenni, egyiket maguk közül beküldik előre s az megkérdezi : „Szabad-e bejönni a három királynak ?" Igenlő válasz esetében bemennek mind a hárman, előre bocsátva a csillagot hordó szerecsen királyt. 2 A csillagot — a fakészülék segélyével — minden versszak végén kinyújtják majd egy ölnyire.