Margócsy József: Az evangyelmi keresztyén-vallás főbb vonásokban s egyház-történelmi keretben. Konfirmandusok tankönyve. 2. kiad. Losonc 1904.

29 miatt megszűnt valóságos egyetemes (kath.) egyház lenni, s igy az egyetemes (kath.) névhez elvesztette kizárólagos jogát. Az egyetemes (kath.) keresztyén anyaszentegyházat mi szerintünk az összes keresztyénség alkotja s igy e névhez jogosultsága van minden felekezetnek; ilyen felekezet: a róm. kath. egyház, az ágostai hitv. és helv. hitv. ev. egyházak és az unitárius egyház. Ezen egyházakra nézve áll az, a mit az ap. Róm. 12, 5. versében mond, hogy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk. Nézzük egyenként, majd egymással szemben ! A róm. kath. egyház azért neveztetik az országos törvényekben is 1. rómainak, mivel fejéül, igazgatójául a római pápát tartja s mert az istenitiszteletnél és az egyházigazgatásnál a latin (római) nyelvet használja; de inkább szereti magát csupán 2. katholikusnak, vagyis világraszóló, egyetemesnek, általánosnak nevezni, mert azt tartja magáról, hogy ő az összes emberiség egyháza, vagyis, hogy mindenki az ő egyházába tartozik voltaképen ; s e képzelt jogát mindenkivel s minden más egyházzal szemben folyton hangoztatja is. 3. egyedül idvezitőnek, mivel szerinte csakis ő benne lehet üdvözölni ; holott egyedül üdvözítő vallás nincs, vagyis egy egyház sem mondhatja magáról, hogy az idvesség csakis benne található fel; mert minden vallás idvezit, a ki annak tanait magára nézve megnyugtatóknak s lelkiismeretével megegyezőknek találja. Ap. Csel. 10, 34, 35. Minthogy pedig a róm. kath. egyház s kivált annak papjai a többi egyházaknak és tagjainak nem szokták megadni az őket megillető cimet és nevet; ily esetben ez egyház pápistának nevezhető, mivel úgyis a pápák által alkotott tanok és intézkedéseknek hódol.