Margócsy József: Az evangyelmi keresztyén-vallás főbb vonásokban s egyház-történelmi keretben. Konfirmandusok tankönyve. 2. kiad. Losonc 1904.

27 tansokkal szemben korlátozta ; a protestánsokat a kath. eskü alól felmentette s a türelmi parancsot kiadta. De a vallásszabadságot csak 11. Leopold alatt érték el a protestánsok, az 1790—91. évi 26-ik törvénycikk által, a mely szerint 1. a vallás szabad gyakorlása a protestánsoknak megmegengedtetik; templomok, tornyok, harangok, pap-, tanitólakok, temetők birása biztosíttatott. 2. A protestánsok kath. istenitiszteletre nem kényszeríthetők, a kath. papoknak fizetendő stóla-fizetéstől felmentetnek. 3. az ev. egyház a király felügyelete alá helyeztetik. 4. az ev. hitre való áttérés megengedtetik. 5. a kath. ünnepek megtartására csak az mondatik ki, hogy az evangélikusok zörgő munkától tartózkodjanak. 6. felső és alsó iskolákat állithatnak, tanárokat, tanítókat szabadon választhatnak. 7. a vegyes házasságokból, ha az apa kath., akkor minden gyermek kath., ha pedig ev. az apa, akkor csak a fi-gyermekek evangélikusok. Ferenc császár alatt csupán egyes hatóságok részéről történt jogsérelem. V. Ferdinand alatt nevezetes az 1844-iki és az 1848-iki törvény. Az első az áttérésre 4 heti időközt rendel a kétszeri jelentkezésre. Az 1848-iki törvény a felekezet közötti viszonosságot mondta ki, melyet azonban az ostrom-állapot és a concordátum teljesedésbe menni nem engedett; de az 1868-ik évi LIII-ik törvénycikk e viszonosságot s egyenlőséget részben életbe léptette, amennyiben a 2. §. azt mondja: áttérni annak szabad, a ki életkora 18. évét már betöltötte. 3. §. Az áttérni kivánó illetékes papjának két izben, két-két közbejöttével, két tanú jelenlétében nyilatkoztatja ki áttérési szándékát. 11. §. Vegyes házasságok bármelyik fél papja előtt érvényesen köthetők.