Margócsy József: Az evangyelmi keresztyén-vallás főbb vonásokban s egyház-történelmi keretben. Konfirmandusok tankönyve. 2. kiad. Losonc 1904.

16 Mohamed vallás. Szerzője Mohamed, a ki Mekkában, Arábia városában született : kereskedői pályára adta magát s mint ilyen, nagy világot járt be. Utazása közben megismerkedett a zsidó és keresztyén vallással. Hazájába térve, egy gazdag özvegy nő kereskedésében üzletvezető, majd pedig annak férje lett. Házassága által gazdagsághoz jutván, kényelmesen élt, idejét az üzleti dolgokon kivül más foglalkozással is töltötte s egy új vallás megalkotásán gondolkodott, melyet az általa ismert vallásokból szerkesztett össze. Prófétának adta ki magát s állitá, hogy vele Isten Gábor angyal által beszélt s őt egy tökéletes vallásra oktatja. S mivel olykor szivgörcsökben szenvedett, ezen betegség jelentkezését ő lelki elragadtatásnak mondotta. Krisztust elismerte ugyan prófétának, de magát nagyobbnak tartotta. Egy Istenről tanított, kit Allahnak nevez és a róla szóló szent könyvet Koránnak; de a fatum, a vaksorsban való hitet is eltűrte. Az imádkozást Mekka felé fordulva rendelte végezni. Ünnepnapul a pénteki napot tűzte ki. Gyakori bőjtölés, naponként többszöri mosakodás és alamizsnaosztogatás szerinte vallási gyakorlatok. Hiveinek a sertéshusevést és a borivást megtiltotta. Midőn vallását szülővárosában hirdetni kezdte, honfitársai felzúdultak ellene s Medinába futott 622. évben Kr. u. E futástól (hedsra) számítják a mohamedánok éveiket. (Pók, félhold, mecset, próféta zászlója, koporsója, khalifa, mufti, gyaur, többnejűség). A jövő életre nézve tanította, hogy az érzéki élvek és gyönyörök bőségében fog állani s ott mindenkinek annyi szolgája lesz, a mennyi ellenséget a Mohamed vallása érdekében vivott harcokban levág. Mohamed vallását a medinabeliek elfogadván, ezeknek közreműködésével a szomszéd községek lakosai is megtéríttettek, Mekka lakosait pedig, kik Mohamedet elűzték volt, erővel kényszeriték annak elfogadására.