Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

I FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

50

HATODIK SZAKASZ.

TÖRVÉNYSZÉKI TÁRGYALÁS ÉS VÉGÍTÉLET.

A megidézett 735 protestáns egyházi férfiú közül biztos adatokkal igazolhatólag megjelent a pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt 336, köztök ágostai hitvallású 256, református 80; állásukra nézve rendes és segédlelkészek, tanárok, tanítók és egy harangozó; némelyek korábban, mások későbben érkezvén meg a kitűzött napnál. Ellenök a királyi ügyész a következő vádakat emelte: a római katholika vallást ócsárolták, minden katholikusokat és igy magát a császári királyi apostoli Felséget, a magyar- országi egyházak legfőbb védnökét és kegyurát hitszegőknek, istenteleneknek, bálványimádóknak, a törököknél is alább- valóknak és pápista ebeknek nevezték, a népet lázzadásra izgatták a szószékből a köz kathólikus állam és uralkodó ellen, hogy a Krisztus és császár híveit üldözzék, a pápista papokat gyilkolják; a templomokat megszentség- telenitették, az oltárokat széthányták, az ereklyéket meggyalázták, Krisztus testét (az oltári szentséget) földre szórták, megtaposták s nem Krisztus, hanem ördög testének nevezték, a szentek és Isten választottal ellen káromló szavakat mondottak; Szűz Máriát bűnös asszonyaikhoz hasonlónak mondották; Vitnyédi Istvánnal, Ketzer Ambrussal és más lázadókkal összeköttetésben állottak, a lázongókat segítették, Szeniczén, Szó botisten, Turalukán, Puchón és más helyeken zavargásokat és vérengzéseket idéztek elő, Magyarhont török járom alá akarják juttatni, adófizetést Ígértek a töröknek, a budai vezirhez, kanizsai basához, az újvári váradi és nógrádi béghez és más török tisztviselőkhöz követeket küldöz-