Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
I FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
37 foganatosittatot, azon alapon, mert ő is olvasta a Drabiczius Miklós „Lux in tenebris“ czimti, esztelen rajongásokkal teljes könyvét; s erre vonatkozólag határozottan azt vallotta a törvényszék előtt, hogy azt kárhoztatta vakbuzgó szelleménél fogva, olvasás végett a világiak közül senkinek nem adta, Drabicziussal nem is érülközött sőt annak mindenkor ellenlábasa volt. A második idézés alkalmával 1673. szeptember 25-én ő is megidéztetett s meg is jelent Pozsonyban, a vértörvényszék előtt, de állhatatossága megtört s aláírta az országból kivándorlók számára készült téritvényt 1673. október 6-án. Egy Ízben koczkáztatott nehány szót saját védelmére, de az érsek, Kalinka szájára tevén az ujját e szavakkal hallgattatta el: „Kalinka ur! itt nincs megengedve a beszéd; a királyi ügyész ordító oroszlán, ki széllyel jár és keresi, hogy valakit benyelhessen“. Mindazáltal maga Kalinka is érezte, hogy nem helyesen tett, midőn superintendens létére, gyáván meghátrált, és nem tett vallástételt a Krisztus Jézusban való hitéről; meg is kisárié ipa e tettét mentegetni M Tarnóczi Márton, ki szinte önkéntes számkivetésbe ment, azt vetvén okúi, hogy Kalinka azért ment Drezdába, hogy szenvedő száműzött társainak segédkezet nyújtson. Egyébiránt fáradozásának semmi sikere nem lett. Ámbár a szászválasztó II. György ő érte s vejéért közbenjárt a császárnál, nem térhetett vissza hazájába, számkivetésben halt meg Zittauban 1678-ban. Temetése junius 19-én történt. — M. Schultz Mihály tartott felette halotti beszédet, 2 Tim. 5, 7—8. versei lévén az alapigék, miket önmaga választott. Rosenbergi lelkész korában lépett házasságra Korvini Szaniszló báthi lelkész leányával Zsuzsánnával, kitől két fia született, úgymint Zakariás és Dániel, és három leánya: úgymint Benigna, Tarnóczi Márton neje ; Anna, Prileczki Mihály hitvese, és Katalin. — Müveinek száma kilencz.
