Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
I FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
29 A többi lelkészeket ekkor visszabocsátották Pozsonyba, mi onnan bizonyos, midőn 1672. julius 18-án elvették a katholikusok az iskola épületet és templomot, 50 katonával hozatta elő Kollonics a lelkészeket, nevezetesen: R e i s e r Antalt, Sutórius Bálintot, Horeczky István magyar- szláv lelkészt, kiket azonnal bebörtönöztetett és Pihringer Krisztián német diakónust, kit lánczra is veretett azért, mivel a templom átadása ellen különösen erősen nyilatkozott. — Miután teritvényt adtak arról, hogy nem térnek vissza többé az országba, megengedtetett nekik, hogy kivándoroljanak, könyveiktől, melyek öt megrakott kocsival a tanácsházba vitettek, megfosztalak, mindegyikőjüknek csak 12 darab könyv kiválasztása engedtetvén meg. Reiser Antal az ő szülővárosában Augsburgban még azon 1672-ik évben gimnáziumi igazgató és könyvtárnok lett; 1675-ben szuperintendes lett Oeringenben és végre 1678-ban a hamburgi szent Jakabegyház első lelkésze, hol 1683-ban öt különböző iratot nyomatott ki, ő maga és más evangélikus tanítók Magyarországban szenvedett üldöztetéséről. Igen termékeny, jeles iró és közkedveltségü szónok volt. Meghalt 1686. ápril 17-én. Kiadta az új katholikusok hitformáját vagy úgynevezett magyar átok mintát 22 czikkelyben 1678-ban, mely műve újabban lenyomatva, megjelent Lipcsében 1860-ban. Sutórius Bálint Römhildből való először Koburgba ment, onnan 1673-ban meghivatott Römhildbe szász- herczegi egyházi tanácsosnak, szuperintendesnek és lelkésznek. Midőn a pozsonyiak 1682-ben isteni tiszteletöket ismét folytathatták: azon évi november 3-án újra visszahívták őt. De Magyarország akkori állapotja egyáltalában nem volt édesgető, azért azt tanácsolták nekik, hogy Vibegióval se' itsenek magukon, mig Magyarországon a dolgok határozottabb alakot öltenek.
