Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

•— é6 —*

kegyes életre tartoznak: azonban e hiány némely hagyományok felvételével kipótolandó.» (Colenienses Jesuitae in Cen- sura. p. 220.) Midőn 1530-ban, az ágostai birodalmi gyűlésen Eek nevű hires római katholikus hittúdós, az evan- gelicusok nagy ellensége, azt a nyilatkozatot tette, hogy a Szentirással nem ellenkezik az evangélikusok hitvallása : e nyilatkozatra találóan jegyezte meg a katholikus bajor herczeg: «no — úgymond — akkor a lutheránusok az urak a Szentiráshan; mi pedig kiszorultunk a hagyományokra/» (Miért vagyok evangyéliomi protestáns keresztyén? Debreczen. 1881. 56. lap.) Costerus Ferencz mind az O- mind az Uj-Szövetséget sokban hiányosnak mondja. (In Enchirid. C. 1; p. 4.). — Bellármin pedig igy szól: «Állítjuk, hogy a Szentirásban nincs szabatosan befoglalva akár a hitről, akár az erkölcsről való tudomány.» (De Verbo Dei. Lib. IV. Cap. 3.) — «A Szentirás — mondja a hires Domonkos, Melchior Canus (meghalt 1560) — csak holt hiró.» (In Locis theolog. Lib. II. Cap. 7. f. 24.) — «A Szentirás lélektelen » (Pictav. Lect. Pont. ap. Sleidan. 1. 23. de Stat. Relig.) — «A Szentirás holt betű; pergamenre vagy papírra Írva», — mondja Costerus Enchiridiona első részében a 44-dik lapon Ezekhez hasonlóan nyilatkozik Bellármin fentebb idézett műve első könyve első részében, midőn a Szentirásról azt mondja: «lélektelen tolmács, holt tinta, pihenő betű», s azt állítja, hogy «a carthagói (47. fejezet) és trienti zsinat magyarázata folytán lesz Isten igaz igéjévé.» (Cone. trid. Sessio: IV.) — Hosius Szaniszló pedig (ermelandi bibornok s püspök: Contra Brentii Proleg. opp. T. I. p. 530) igy szól: «jó lélekkel el lehet mondani, hogy a Szentirás annyit ér, mint az Aesop meséi, ha az egyház tekintélyét nélkülözi;» sőt másutt egyenesen igy nyilatkozik: «a római székre nézve sokkal jobb volna, ha a Szentirásból egy betű sem léteznék » — E bizonyité-