Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
— 29 — katholikusok hitformáját. S ez időtől fogva, mint G infers Írja e tárgyról szóló műve 67—68. lapjain, még legalább húszszor adták ki a Magyar Atokmintát Németországban, tudniillik 1787-től kezdve 1866-ig. Follenius szintén kiadta e hitformát 1797-ben a Schiller «Geisterseher»-jében, ugyancsak hozta azt a «Bolygó zsidó» is. — De nézzük már a 19-dik századot! 4. A tizenlnlenczedik század. Az «Oppositions-Blätter» weimári Lap szerint Biester Károly weimári udvari lelkész megesküdött az új katholikusok hitformájára 1812-ben, mit ugyan Brunnquell P. tagadott; 1818-ban azonban az augsburgi «Literarischer Monatsbericht» júniusi füzetében azt a közleményt hozta, hogy Strehle Mária szintén letette e hitformát; Dr. Wackier 1819-ben kiadta e hitformát, mint olyat, a melyet említett nő 1818-ban Augsburgban valósággal letett. 1820-ban Dr. Schott C. F. bocsátotta közre e hitformát és még ugyanazon évben a stuttgarti «Neckar-Zeitung» 229-dik számában is megjelent; szinte 1820-ban a «Schwäbischer Merkur» is közlötte 271-dik számában. Ezek ellen kikeltek: 1 Volf Lőrincz, Endres, Freudenfeld bonni tanár; mindazáltal 1820-ban egy berlini Lap is közlötte az átkos hitformát, nevezetesen a «Gesellschafter» 7-dik számában, mint olyat, melyet azon évben Würzburgban egy orvos és egy katona tiszt letett, — mely ellen Ficlitel I. tiltakozott. Majd 1821-ben kiadta e hitformát Dr. Wald königsbergi egyetemi igazgató-tanár; szinte megjelent azon évben «Heller Sámuel levelei családjához» czimű gyűjteményben. Ugyanazon évben szóba- hozta, Baur Sámuel az 1717-dik évi mainzi hitformát, némi eltérésekkel közölvén azt. — Következő 1822-dik évben egész sora keletkezett a czáfiratoknak; nevezetesen Dr. Grátz «Apologet des Katholicismus. Mainz, 1822.» czimű munkája 4 dik füzetének 75 s következő lapjain
