Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

— 22 —

Morvaország, miért is helyesebben cseh-magyar hitformának volna nevezhető. — Lányi György korponai rektor német nyelven is kiadta az új katholikusok hitformáját 1677-ben.

Heiser Antal pozsonyi, majd őhringeni ágostai hitvallású lelkész épen úgy 22 czikkelyre osztva adta ki a magyar átokmintának nevezett új katholikusok hitformáját 1678-ban, mint Lányi György korponai rektor két évvel elébb latinál, egy évvel elébb pedig németül, t. i. 1676-ban és 1677-ben, — s a mi figyelemre méltó, Reiser ezektől teljesen függetlenül eszközölte a maga művének kiadását. Reiser műve újabban lenyomatott Lipcsében az 1860-dik évben. — Az új katholikusok hitformáját a Badinszky György idősebb fia is letette 1692-ben.

1688-ban pedig, a Reiser műve megjelenése után egy évtizeddel Bangó Tiburczius Konrád stettini lelkész, greifsvvaldi superintendens adta ki az új katholikusok hitformáját «Svecia Orthodoxa» czimű munkájának 349. s következő lapjain: «Pápistaságra tért új katholikusok hitvallása Magyarországban» czim alatt. Azonban, mivel a forrást, honnan e hitvallást mentette, nem említette meg: több tartományokban, főként Svédországban kétségbe vonták annak hitelességét. A hitforma hitelességének bebizonyítása volt tehát azon művének czélja, mely 1689-ben jelent meg Stettinben, ily czimmel: «Bepillantás a pápai iszony fene- ketlenségébe.» Ebben megemlíti, hogy Reisertől vette a szöveget, mert Lányi munkáját csak műve bevégeztével kaphatta meg. A hitforma tanairól igyekszik bebizonyítani, hogy azok valósággal a pápai vagy római egyház tanításai. Hivatkozik a trienti zsinat végzéseire, pápai jogra, bullákra, kátékra, köztekintélyű római katholikus Írókra, missálékra, breviáriumokra, hymnusokra, körmeneti beszédekre, közgyakorlatra és kimondja, hogy a hitforma tantételei a római egyházéival tökéletesen megegyeznek S van is olyan