Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
— 19 — vallásra Gróf Nádasdy Ferenci, — L643 november 30-án Vasvárról eképen ád tudtára Lamormainius-nak, a jezsuiták osztrák birodalmi provinciálisának: «Az Isten jótetszéséből Nagyságos Gróf Nádasdy Ferencz ur, a veleszületett eretnekségből a katholikus hitre térvén, a legközelebb múlt Szent Katalin napján, az ő mezővárosában Csepregen, a parochiális templomban az egész nép előtt, mely közönség úgy a nemességből, mint a népből nagy számmal gyűlt össze, ott lévén némely lutheránus prédikátorok, (minthogy többen egyébiránt az ő, épen most leendő generalis gyűlésökre jöttek össze, rút félelemtől vagy inkább rossz lelkiismerettől elrémittetve titkon ellopakodtak), — kinyilatkoztatta, hogy ő igaz és valódi édes fia a katholikus egyháznak s tette ezt nagy dicsérettel, eszélyesen és alkalmasan, sokaknak csudálkozására, felpanaszolván ugyanazon nagyszámú nép előtt a prédikátorok csalárdságát, cseleit és hamisságait, a maga áttérésének eszélyes okát adván. A mennyire óhajtandó volt tehát egy ilyen Grófnak áttérése: bizonynyal annyira vagy még inkább táplálandó, fentartandó és előmozdítandó az, midőn ez egynek áttéréséből, hogy majd több lelkeknek áttérése is következni fog, a felett semmi kétség nincs.» — 1654-ben deczember 24-én Krisztina svéd királynő tette le e hitformát Brüsszelben, Vilmos Leopold főherczeg szemei előtt, Guemes Baptist János domonkos barát kezeibe, a jezsuiták ösztönzése folytán. £ hitforma évről évre növekedett, mígnem a hazánkban 1671-ben megindult rendszeres üldözés idején már 22 czik- kelyben terjesztetett a mindkét hitvallású evangelicus lelkészek és tanítók elébe. Legelőször közlötte ezt Lány György 1676-ban Lipcsében megjelent ily czimű munkájában: «Legkegyetlenebb s emberi emlékezet óta hallatlan pápai fogság hív elbeszélése»; a megfélemlített lelkészek közűi legelőször Greszner Illyés beszterczebányai ágostai 2*
