Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA
— 9 — köteles szolgáló Fia: Apafi Mihály. (A Zarándi Egyházmegye története. Arad, 1880. 131 - 132. lap.). Kocsi Csergő Bálint következő feljegyzése szinte vallásért való üldözést bizonyit a pozsonyi Vértörvényszék felállítását megelőző időből: «Anno 1672. Johannes Nagyodi ludimoderator Toronyensis per papistas ex sua schola exturbatus est». (Révész Imre közlése 1879. szept. 18.). De még egy másik roszakaratú ráfogás ellenében is meg kell az UR Jézus Krisztusnak ezen hitvallóit és vértanúit védeni s le kell venni rólok, emlékökről azon méltatlan súlyos vádat, mintha az úgynevezett «uj katholikusok hitformájá»-t, vagy a külföldön székire «Magyar Atok- mintá»-nak nevezett hitvallást ők költötték vagy koholták volna, miként ezt némely római katholikus irók egész bizonysággal s határozottan állítani szeretik. E hitforma e könyv első füzetének 90 —95-dik lapjain a maga egész terjedelmében közölve van, onnan már kétségkívül ismeretes a tisztelt olvasók előtt; e fűzet második részében a tartalom tételről tételre igazolásánál, a dolog természeténél fogva, múlhatatlanúl megkivántatván a hitforma közlése, ez okból szinte elő kell ott hozatnia Arra kérem azért mély tisztelettel a tisztelt olvasókat, hogy midőn a történeti részben közlötteket olvassák: méltóztassanak a szóban forgó hitformát a jelzett helyen megtekinteni. E fűzetnek, mely nélkül nem tartható teljes egésznek a hitvallók és vértanúk története, — czélja annak bebizonyítása, hogy ezt a hitformát, a magyarhoni mindkét evangelicus hitvallású üldözött lelkipásztorok és tanitók közűi sem egyik, sem másik nem irta, nem költötte, névszerint sem Beiser Antal, sem Lányi György, sem Burius János, kiknek műveiben benne van, nem koholta, hanem összeszedték és készítették azt a jezsuiták, magának a római katholikus egyháznak tanításaiból s ugyan ők terjesztették azt elfogadás és letétel végett a szerencsétlen hittől szakadtak elé.
