Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

III FÜZET. AZ UJ KATOLIKUSOK HITFORMÁJA, VAGY A MAGYAR ÁTOKMINTA

— 7 —

nélküli módon felégették a helységeket és segédkeztek a szerzeteseknek a protestáns templomok elvételénél E fegyveres erőtől támogatva vették el a minoriták erőszakkal a német evangelicus templomot Donnerstmarktban és a lelkészt családjával együtt elűzték 1671-ben. Még azon évben vette el Bársony György a kapsdorfi gyülekezet templomát s nyomorba küldé lelkipásztorát. — Mindezek elvitathatatlan eló'postái voltak a kassai és más templomok elfoglalásával együtt a három év múlva elkövetkezett erőszakosságoknak, a rendszeres nagy vallásüldözésnek. (Weber R. Gedenkrede auf Georg Buchholtz. 1643—1724. Késmárk. 1901. 7. lap.)

Álljon itt ezen történeti igazság igazolására még egy Fejedelemnek, Apaffiy Mihálynak Gróf Rottalhoz 1670. junius 22-én, tehát a pozsonyi Vértörvényszék működésének megkezdése előtt 3 évvel és 9 hónappal elébb Írott következő szószerinti levele: «Méltóságos Gróff Róttál János kedves

Uramnak, Apámnak, eő Kegyelmének. Méltóságos Gróff ur kedves Ur Apám! Noha ennekelőtte is egynéhány nappal írtam Kegyelmednek, de kéntelenittetem újólag kegyelmed méltóságát terhelnem, hallván az eő Felsége Ármádiájának Magyarországban való kegyetlenkedését, és noha némely magyaroknak alkalmatlan cselekedeteket nem mint javallattam volna, sőt én is ártatlanoknak nem mondhatom, de méltán kérdésben tehetem, mi az oka, hogy ezen dolognak kezdői, forgatói s fejei a pápista Atyafiak közűi valók voltak s mégis, az mint hallatik, azoknak semmi bántódásuk, hanem az mi vallásunkon valók és Lutheránus Atyafiak üldöz- tetnek, károsittatnak, kergettetnek, holott azok közűi, ha kik vétettek is, emezeknek csak asseclái voltak, sok hamis hitekkel s álnok mesterségekkel vötték reá. Könnyű édes Apám Uram a községet fellázasztani s veszedelemben hozni; de tanácsosabb dolog eő Felségének azokat az motusokat placitis mediis lecsendesiteni. Egyébaránt is az dolgok az