Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

— 212 —

neki. egyszersmind kibékültek egymással kölcsönösen. Aggkora miatt 1685-ben letette hivatalát s Kecskemétre költözött vejéhez, odavaló lelkész Lenti Jánoshoz, kire a sznperintendensi kötelességek teljesítését is bízta l690-be:i történt haláláig. — A pozsonyi vértörvényszék előtt az első tanú, mert 179 volt összesen. ki a komáromi lelkészek ellen vallott, azt állította. hogy ő Ungvári Gergelytől hallotta, miszerint a prédikátorok a budai Vezirhez futottak s ingerelték azt a német császár ellen, azt mondván neki: hogv ha az eretnekeket nem segíti : a törökökre is végveszély fog következni. -- (F i 1 ó Lajos nagykőrösi lelkipásztor, a Jézus Krisztus igaz szolgája, a magyar református egyház méltó dicsekedése, közli a nagykőrösi ref. egyház legrégibb anyakönyvéből a »Sárospataki Füzetek« 1863. évi. 754—759. lapjain azt az egykorú bejegyzést, mely szól Ungvári Gergelyről s az általa tett excommunieatióról, — továbbá Kocsi Bálint gályarabnak a Szent-Januárius nevű gályáról 1675. október 5-én Debreczenben irt levelét, végül egy áttérési elismei vényt 1741. márcz. 28-ról.)

651. Ungvári István, kunszentmiklósi református lelkipásztor.

652. Urban oves András, binóczi ágostai hitvallású lelkipásztor, Tre nősén vármegyében. Megidéztetvén 1674. márczius 5-éré Pozsonyba : ott megjelent, a halálos ítélet, hatása alatt állhatatossága megingott s aláírta május 10-én azon téritvényt. mely az országitól kiköltözésre kötelezte őt. E miatt azután nagy lelki nyugtalanságot, tusakodást és gyötrelmet szenvedett. miért is háborgó lelkiismeretének megnyugtatása czéljából Lapsánszky János titoknoktól azt kívánta. hogy törölje ki az ő nevét a téritvényt adottak jegyzékéből. Mire a titoknok igv felelt: »Kitöröllek semmi re való,, de az élők könyvéből, takarodjál szemem