Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.
II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.
— 105 — ketten, Mazári és Trivkovics elhaltak. Szicziliában csak 4 hónapot töltött, mert betegségbe esvén, visszavitetett Nápolyba Karasznai Mihályival együtt. Gályarabságban összesen 10 hónapot töltött sok keserű könyhullatás közt. Végre a dicső emlékezetű Ituyter Adorján holland tengernagy által, a szicziliai király közbenjárására 1676. február 11-én, az Isten kegyelmesen kiragadta az olaszországi oroszlánok szájából, a holland hajókon, melyekre szállíttattak s ott jól tartattak a megszabadult lelkészek, 6 hétig időzött, majd egy angol kereskedő hajóval Velencéébe szállíttatott, mely út diját Ruyter saját pénzéből fedezte, 78 tallért fizetvén érettük. Három hét s néhány nap alatt Velenczébe értek a megszabadultak s itt 2 hétig tartózkodtak Baptist János költségén. Innen Zürichbe menve, kitűnő szívességgel fogadták ott őket. Itt a Lavater János felszólítására szenvedése s megszabadulása történetét leírta 1676. július 25-én. Jelszava volt: „Krisztus nélkül minden hiábanvaló, a mit látunk és Péld. 8, 33. A hazába visszatérése után 1677. januárban levelet irt a genfi papi testülethez az iránt, hogy a Paraeus, Viret és Bálduin munkáit számára küldje meg. Későbbi életéről csak annyit tudunk, hogy 1690. körül miskolczi lelkész és consenior volt. 294. Körmendi György, barsi református lelkész és 1668. óta senior. Született Körmenden 1629-ben. Lelkészi hivatalt viselt Parson, honnan megidéztetett a pozsonyi vértörvényszék elé 1674. február 10-én az esztergomi érsek, mint magyarországi helytartó parancsa folytán márczius 5-re, hol megjelenvén, ápril 4-én fejének s minden javainak elvesztésére ítéltetett; május 28-ig könnyű fogságban volt, azután börtönbe vettetett ugyancsak Pozsonyban, melyből junius 6-án kivétetvén, kocsin szállíttatott Leopold14
