Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. I-III. Lugos 1899-1909.

II FÜZET A POZSONYI VÉRTÖRVÉNYSZÉK ÁLDOZATAI 1674-ben.

— 16 —

formátus lelkész, Székes-Fehér vármegyében. Felőle egyebet nem tudunk.

40. B á t o r k e s z i János, református akadémikus, kit a komáromi református egyház i\ belga egyetemeken taníttatott. Épen 1674-ben jött haza az egyetemekről. midőn javában dühöngött a protestánsok üldöztetése. A megidéztetésre annyira megrettent s egyszersmind annyira elfogta őt a világi kitüntetés és dicsőség vágya, hogy hitétől elszakadván, letette az uj kát h ölik u sok hit for máj át, miként Gress- ner, Fekete, Suhajda s több mások is cselekedtek. Hittagadásában annyira ment, hogy egy a reformá- cziót kárhoztató s a protestántizmust gyalázó mocskos könyvet irt, „Szőlő gerézd“ czimmel. Utóbb azonban szörnyű lelkiismeretbeli furdalások vették őt elé, melyeknek kínjai miatt hagymázba esett, s nyelvét és kezeit összeharapdálta, „Nem illik, — úgymond — hogy oly nyelv és kezek, melyek Istent szóval és Írásban kár omolták, büntetlenül szálljanak a koporsóba.“ A hittagadást megátkozván, lelki s testi gyötrelmek közt végezte be életét Csepregen.

41. Bayer János, szepesváraljai ágostai hitvallású lelkész s első egyházmegyei ülnök. Született Eperjesen 1630-ban. Tanulását kezdette ugyanott,- majd meglátogatta a wittenbergi egyetemet, honnan hazajővén, Eperjesen a bölcsészet tanára lett. Innen a beszterczebányaiaktól, hol a jezsuitáknak férfiasán ellentállott, németajkú lelkészül hivatván meg, egy kevés ideig ott működött; azután szepesváraljai lelkész lett. Innen idéztetett meg 1674-ben, de a törvényszék előtti megjelenésében súlyos betegsége megakadályozd s még ugyanazon év ápril hó 30-án be is végezé földi életét e jeles férfiú. A templom czin- teremébe való eltemettetését a római katholikusok