Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

II. Gyöngyösi Pál (1668—1743,). Irta Révész Kálmán.

JEGYZETEK. 1 A debreczeni főiskola anyakönyvében Gyöngyösi Árva Pál néven van beírva; az oxfordi Bodleian könyvtár külföldi olvasóinak jegyzékében is ott van a Gyöngyösi név mellett az A. Ettől kezdve azonban mindig a Gyöngyösi nevet használja. 2 Maga Gyöngyösi a pettyéni nemesi előnevet sohasem használta ; az a tény pedig, hogy pőrében Kassa város tanácsa ítélkezett, egyenesen azt bizonyítja, hogy nem volt nemes, vagy legalább nem tudta nemességét bebizonyítani; mert ha kétségtelen nemes lett volna, nem a város, de a vármegye járt volna el ügyében. Az odera-frankfurti egyetem anyakönyvében is (Protestáns Szemle, 1. 194—196. 1.) maga az idősb és ifjabb Gyöngyösi Pál, ámbár két s-sel, de elönév nélkül vannak beírva, János és Dániel fiai azonban már így: „Gyöngyösi a Pettyen". Ifjabb Gyöngyösi Pál, ki Oroszországba került s mint II. Katalin czárnő igen kedvelt udvari orvosa halt meg, utrechti tanuló korától fogva már következetesen használja a pettyéni elönevet. Megjegyzem, hogy ifjabb Gyöngyösi Pál születési helyének az eddigi összes források és munkák Kassát mondják, holott kétségtelen, hogy ő 1707 április 26-án Derecskén született, hol apja ekkor pap volt. A tévedés onnan származott, mert maga ifjabb Gyöngyösi Pál is „Cassoviensis''-nek mondta és írta magát a külföldön, mert már négyéves korában Kassára került édes atyjával együtt, s így kassainak mondta magát annyival is inkább, mert Kassa nevét a külföld is ismerte, ellenben Derecskét nem. A nemes Gyöngyösi családokra vonatkozólag lásd Nagy Iván értekezését (Irodalomtörténeti Közlemények, 1897. évf. 424. s köv. lapok), továbbá Gyöngyösy László közleményét. (Vasárnapi Újság, 1898. évf. 9. szám.) 3 Adalékok a tiszántúli ref. egyházkerület történetéhez. I. 67. lap. Gyöngyösi, Franequerában 1700.megjelent egyik dissertátióját, a többek közt István testvérének, (bihar) félegyházai papnak is ajánlja. Szinnyei. Magyar írók élete és munkái, IV. 58. 1.