Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

II. Gyöngyösi Pál (1668—1743,). Irta Révész Kálmán.

A pásztor nélkül maradt s elnyomott reformátusok is minden lehetőt megtettek elfogott lelkészük kiszabadítása és vallásszabadságuk visszanyerése érdekében. Ügyök támogatására felkérték a nagytekintélyű Ráday Pált; a maguk részéről pedig külön ágensül Debreczeni Andrást küldték Pozsonyba és Bécsbe, kiknek közvetítésével több rendbeli folyamodással járultak a királyi felséghez, ki márczius 13-án kegyelmesen el is rendelte, hogy Gyöngyösi pere a törvényes formák szerint folytattassék, és hogy a kassai reformátusok vallásgyakorlatát megháborítani, őket a r. kath. plébános adófizetőivé tenni nem szabad. A városi tanács, ennek daczára, tovább is üldözte a reformátusokat, minek egy újabb folyamodvány s erre ismét egy május 9-én kelt királyi parancs lett az eredménye; melynek oltalma alatt május végén elhozhatták a kassai reformátusok külvárosi templomuk mellé Nánási András prédikátort.

41 Ez idő alatt mind szorosabbra vonta a hálót Gyöngyösi körül a jezsuita ármány. Mindjárt elfogatása után vallatás alá fogták a Kassán székelő szepesi kamara egyik tisztje által; majd, vallomásai megerőtlenítésére, többrendbeli tanuhallgatások által igyekeztek ellenérveket, czáfoló bizonyítékokat szerezni. Kihallgatták a vámost, a kapudeákot, a városvégi korcsmárost Gyalai András kassai tartózkodásáról, s nagy örömmel vették, hogy ezek mind azt állították, hogy Gyalaira nem emlékeznek. De hát hogy is emlékezhetnének 4—5 hónap múlva egyetelen utasra azok, kik előtt naponként százával fordulnak meg idegenek ?! Ellenben a kihallgatott reformátusok vallomásaiból kétségtelenül kitűnt Gyöngyösi állításainak igaz volta; továbbá saját cselédjei is egytől-egyig azt vallották, hogy a január 25—26. közötti éjszakát Gyöngyösi a lakásán töltötte s onnan egy perezre is ki nem mozdult. Egyetlen terhelő tanút azonban szereztek. Egy Cecca Ferencz nevű, a nápolyi királyság Lezzi városából való, 20 éves r. kath. vallású olasz közkatona azt vallotta, hogy ő a kérdéses éjszakán a szobor körül őrséget teljesítvén, látta Gyöngyösit, a mint köpenyébe