Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)
I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.
127 Schmal (Fabó: Monumenta evangelicorum aug conf. I. k. 85. 1.) és Ribini (Memorabilia. I. k. 282. 1.) Muraközi Györgyöt mondja ez időbeli lutheránus superintendensnek, de állításuk nem egyez meg a valóval, a mint azt Mokos (i. m. 21. 1) és Payr (Evang. Egyház és Iskola. 1895. 168. 1.) kimutatja. Schmal különben abban is téved, hogy Réczós Jánost szintén püspökké teszi a csepregi colloquium előtti időről. 128 Kivonatban közli Klanicza (Fabó: Monumenta. III. k. 4. s köv. 1). 129 Tóth Ferencz: A magyar- és erdélyországi protestáns eklézsiák históriája. Komárom, 1808. 330. 1. egyenesen 1580-ra teszi, a mi talán leginkább megfelel az igazságnak. 130 Klanicza i. h. 1585-re teszi ennek idejét, de Lampe-Ember: i. m. 311 — 312. 1. közölvén a czikkek aláírói közül néhánynak a nevét, a jolsvai lelkészt is megemlíti, ami, minthogy Jolsva a csetneki egyházmegyében volt, arra mutat, hogy 1590-nél előbb nem írhatták alá az illetők. E példány végén levén Herberstein megerősítő aláírása, ez se történhetett azelőtt. 131 Nincs is e czikkekben semmi dogmatikus rész, csupán kormányzati utasításokat tartalmaznak a murányi esperes részére. Bátran elfogadhatták tehát a reformátusok is. 132 Klein J. S.: Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prediger. I. k. Lipcse és Buda, 1789. 356. 1. szerint Friedten kívül utána még ketten viselték ezt a kettős hivatalt: Rheinhardt Márton és Rimanoviani János. 133 Teljesen közli Fabó : Monumenta. I. kötet, 7. lap és III. kötet, 5. lap. 134 E jogot a gömöriek néhány szomszédos megye lutheránus egyházaival egyesülten csak 1704-ben vették igénybe, addig pedig minden püspöki hatalomtól független egyházi testületet képeztek. 135 Kemény Lajos : i. m. 64. 1. 136 Kiss Áron: i. m. 679. 1. 137 U. o. 696. 1. 138 Mokos : i. m. 105. 1. 139 Tóth Sámuel: i. m. 8. 1. 140 Kiss Áron: i. m. 692. 1. 141 U. o. 722. 1. 142 Teutsch: Urkundenbuch. 194. 1. szerint a zsinatra az „universitas plebanorum" volt meghívandó s így az első papok mellett sok egyházban működő prédikátorok nem lettek volna illetékesek rajta megjelenni. De hog5 r ilyenek is vettek részt a zsinaton, adatok bizonyítják. Az unitáriusok 1578. évi zsinatáról is az van följegyezve, hogy hány pap vett benne részt.
