Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

52 Z0VÁNYI JENÖ. — Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár, II. k. Budapest, 1885, 35. szám. 88 Régi Magyar Könyvtár. II. k, 79. sz. 89 U. o. 82 sz 90 Erdélyi országgyűlési emlékek, II. k Budapest, 1877, 326 -327. 1. 91 U. o. 341. 1 92 Zsilinszky: i. m I. k. 172. 1. 93 Zsilinszky: i. m. I. k. 186. 1. - Moldován: i. h. 19. 1. 94 Régi Magyar Könyvtár. II. k. 170 sz. — Moldován: i. h. 251—252. 1 tévesen állítja, hogy „Szászsebesen 1581-ben adta ki a Mózes öt könyvét". 95 Zsilinszky: i. m. I. k. 216 1. — Moldován: i. h. 19. 1. helytelenül mondja ezt a végzést „a gyulafehérvári 1584-iki gyűlés 13. articulusában" foglaltnak. 98 I. Rákóczy György alatt 1643-ban éledt fel újra az oláh reformátusok önálló superintendentiája. Ekkor egy Stefán nevű lett a püspök, a ki alá egyelőre csak három esperesség tartozott, míg Geleji Katona István püspöki hatalma tizenhétre terjedt ki. (Erdélyi Protestáns Közlöny. 1881. 6. 1.) Minthogy pedig a magyar református egyházmegyék száma ekkor 10—14 volt, Geleji alatt 3—7 oláh esperesség állott, a mit irigyelt is tőle az oláh püspök. 97 Szeremlei Sámuel: Vázlatok a papszentelés múltjából, különös tekintettel a beregiekre (Magyar protestáns egyháztörténelmi monographiák. Budapest. 1881. 43—61. 1.). 54—55. 1. Gyarmati levelét a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1877. 125. 1.) is közölte. Ennek egyes kifejezései és vonatkozásai érthetően és világosan rámutatnak az általam előadott tényekre. 98 Ezt a régebben ismeretlen évszámot Ráth György derítette ki (Századok. 1895. 124. 1.). 99 Kiss Áron: i. m. 699. 1 100 U. o. 707. 1. — Az ungi egyházmegye, mely Zemplén északi részére is kiterjedt, később is mutatott fel némi independens törekvést, de másfelöl 1617—1620. táján mintha a tiszántúli egyházkerület főhatósága alatt állott volna (Tóth Sámuel: Adalékok a tiszántúli ev. ref egyházkerület történetéhez. I. k. Debreczen, 1894. 20—21. 1.). 101 Ha a „borsodgömörkishonti czikkek" már keletkezéskö alkalmával ezt a nevet kezdték viselni,.akkor teljességgel nem a XVI. századból valók. Későbbi eredetre mutat az a körülmény is, miszerint a X pontban azt mondja ki, hogy „elsőben a Batizi, azután a Siderius kátéját kell tanítani". Az utóbbi ugyanis először 1597-ben jelenvén meg, három évnél bizonyára több időnek kellett eltelnie, mig oly általános népszerűséghez juthatott, hogy egy szerzőjével közvetlen