Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

járva el, 185 sem ő, sem az esperesek „ne uralkodjanak az egyházi rend felett drabantok és zsarnokok módjára. l8(i Ezekkel a gyöngédségtől áthatott utasításokkal nem igen fér össze, hogy a dunántúli lutheránus kerület felhatalmazza a superintendensi a lelkészeknek „testekben való érdemlett büntetésére" is. 187 Ezzel, valamint Meliusnak némelyektől annyira híresztelt kegyetlen érzületeivel éles ellentétben áll az általa szerzett debreczeni hitvallás ama tilalma, mely szerint a püspökök „fegyverrel és testi büntetéssel ne büntessék a vétkezőket, hanem a hivatalból való letétellel és kiközösítéssel". 188 Az erdélyi 1571. évi országgyűlés még a lelkészek „criminalis excessusainak" elbírálását is a superintendensekre bízta 189 s ugyancsak rajok volt általában bízva, hogy a papok egymásközti viszályos és peres ügyeit a zsinat együtt nem léte esetén elintézzék. Az egyházközségek és belhivatalnokok ellenőrzésének legfőbb eszköze a rendszeres egyházlátogatás volt, mely nem tartozott a kizárólagos püspöki teendők közé, hanem vagy intézményesen, 190 vagy alkalmilag külön püspöki felhatalmazással 191 az espereseknek is jog adatott rá. Kiterjedt jogkörük volt a superintendenseknek házassági ügyekben. Ismeretlen származású és illetőségű egyénnek valakivel való megesketését csupán az ő engedélyével hajthatta végre a lelkész. 192 Tilos fokon a rokonok közti házasságra fölmentést adhattak, 193 az esetleg ilyen fokon dispensatio nélkül megkötött házasságot belátásuk szerint akár megsemmisíthették, akár érvényben tarthatták. m A létező házasságokat a felek kértére törvényes okból időközben felbonthatták, 195 de mindezekben felettök állott a zsinat s főleg a válóperek tekintetében voltaképen az volt az illetékes forum, 19(i mely a püspök határozatát felűlvizsgálva^ akár meg is változtathatta. Látható mindebből, hogy a XVI. századbeli magyar Protestantismus egyházkormányzata teljesen a zsinati rendszer alapján állott. A zsinatok, vagyis a lelkészi testület gyűlései voltak kerületenként az egyházat illető jogok