Zoványi Jenő – Révész Kálmán – Payr Sándor: Magyar protestáns egyháztörténeti monographiák. Budapest 1898. (A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai)

I. Magyarországi superintendentiák a XVI. században. Irta Zoványi Jenő.

változtat a kútfőkből elvonható ezen teljesen okszerű és természetes eredményen az sem, hogy az 1572. évi püspökválasztó szász zsinatot a generális dékán hívta egybe, 149 mert hiszen ekkor nem levén püspök, az összehívás joga a rangban következő papot illette. Ellenben mindenesetre megfejtést igényel az a körülmény, hogy még a Hebler életében, 1569. április 15-én János Zsigmond a generális dékánt hívta fel zsinat összehívására.

150 Valami különös ok nélkül bizonyosan nem történt. Erdélyben tehát a fejedelemnek, s miként más adatok bizonyítják, az országgyűlésnek is hatalmában állott rendelkezni a felől, hogy szükség esetében zsinat tartassék. Az államhatalomnak az egyházzal való ezen szoros összeköttetése adja meg a kulcsát egyebek közt annak is, hogy úgy az 1564. évi református, mint az 1572. évi lutheránus püspökválasztás alkalmából egybegyűlt zsinat a fejedelemtől patronusi jogánál fogva kiküldött biztos jelenlétében folyt le, amazon Blandrata, az utóbbin Alesius szerepelvén ebben a minőségben. Ugyancsak ebből következett az is, hogy a trinitáriusok és dávidisták között rendezett hitviták legfontosabbjain a vezetés szerepét a fejedelem vagy megbízottja tartotta kezében, a mi sokkal czélszerűbb is lehetett, mint ha a vitatkozó felek egyike vagy másika elnököl vala. Máskülönben mindig a püspök elnöklete alatt folytak a zsinati tanácskozások. A zsinat önként érthetőleg nagyobb- vagy kisebbszerű istentisztelettel kezdődött, néha prédikácziót is tartott valamelyik, a dolog természeténél fogva előre kiszemelt és megbízott lelkész,

131 míg máskor az „Articuli Dionysiani" első pontja

152 értelmében megelégedtek a ,,Veni sancte spiritus" eléneklése vei.

158 A hitvitákat szintén istentisztelettel, de csak imádsággal kezdték, melyet mindkét fél részéről a legtekintélyesebb lelkész mondott,

154 A zsinati tanácskozások színhelye tekintetében kétféle szokás honosult meg. Erre nézve ugyan csak egyetlen superintendentiából maradt adat, de föltehető, hogy nem